Krónikus fáradtság szindróma

Módosítás:2024.05.21 16:22

A krónikus fáradtság szindróma egy legalább hat hónapig tartó, rendkívüli fáradtsággal járó betegség. A krónikus fáradtság szindróma jellemzője, hogy a tünetei fizikai vagy szellemi aktivitás hatására erősödnek, és hogy pihenés hatására sem szűnnek meg teljesen. A krónikus fáradtság szindróma tehát egy állandóan fennálló, a mindennapokat jelentősen megnehezítő állapot, mely alvászavarokkal is járhat.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a JóAlvás Központban
Mit jelent a krónikus fáradtság szindróma?
Miért jön létre a krónikus fáradtság szindróma?
Mik a krónikus fáradtság szindróma jellemző tünetei?
Hova vezethet a krónikus fáradtság szindróma?
Mit lehet tenni a krónikus fáradtság szindróma ellen?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a JóAlvás Központban

Mit jelent a krónikus fáradtság szindróma?

A krónikus fáradtság szindróma, más néven myalgikus encephalomyelitis egy hosszú távú betegség, amelyet súlyos fáradtság és egyéb tünetek jellemeznek. A krónikus fáradtság szindróma nagyon legyengítheti a szervezetet. Természetes, hogy egy álmatlan éjszaka, egy megterhelő hét vagy egy nagyon stresszes időszak után fáradtnak érezzük magunkat. Ilyen esetben azonban oldódik a fáradtság pihenés hatására és akár már másnapra vagy már pár nap múlva is érezhetjük, hogy jobban vagyunk. Krónikus fáradtság szindróma esetén ezzel szemben legalább hat hónapig tartós fáradtsággal küzd az illető. A fáradtság olyan szintű lehet, hogy zavarja a mindennapi tevékenységek elvégzését. A krónikus fáradtság szindróma megnehezítheti például az iskolába vagy a munkahelyre bejárást, ezáltal veszélybe kerülhetnek a tanulmányok vagy a megélhetési forrás. Vannak, akik a betegség miatt hosszabb időre az otthonukba vagy az ágyba kényszerülnek.

A krónikus fáradtság szindróma másik fő jellemzője, hogy pihenésre vagy a sok alvásra sem javul az állapot, viszont rosszabbodik fizikai vagy szellemi tevékenység hatására. Gyakran úgy írják le ezt a betegek, hogy romlik a közérzetük megerőltetés után. Nincsenek pontos adataink róla, hogy milyen gyakori a krónikus fáradtság szindróma, ugyanis feltehetően az esetek nagy része nem kerül felismerésre.

Kapcsolódó cikkünk

Fejfájás, ingerlékenység - milyen nappali tüneteket okozhat az alvászavar?

Fejfájás, ingerlékenység - milyen nappali tüneteket okozhat az alvászavar?

Az alvászavarokra elsősorban éjjel figyel fel az ember, amikor álmatlanul forgolódik, amikor sokszor megébred, amikor a horkolásból kialakuló éjjeli ...

Miért jön létre a krónikus fáradtság szindróma?

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint nem ismerjük pontosan, hogy mi a krónikus fáradtság szindróma oka és miért alakul ki egyes embereknél. Vannak azonban bizonyos hajlamosító vagy kockázati tényezők amiket összefüggésbe hoztak a krónikus fáradtság szindróma kialakulásával. A nőknél nagyobb valószínűséggel alakul ki krónikus fáradtság szindróma, mint a férfiaknál. Kisgyermekeknél és tinédzsereknél is kialakulhat ez az állapot, de sokkal gyakoribb a 40 és 60 év közötti felnőtteknél. A krónikus fáradtság szindróma hátterében az alábbi tényezők is állhatnak:Krónikus fáradtság szindróma - JóAlvás Központ

  • Alacsony vérnyomás: A krónikus alacsony vérnyomással küzdők gyakrabban érzik magukat fáradtnak, nehezen tudnak felkelni reggel és elindítani a napot.
  • Stressz: A stresszes életvitel, a kevés pihenés és a folyamatos pörgés is állhat a krónikus fáradtság szindróma kialakulásának a hátterében.
  • Fizikai vagy érzelmi trauma: Egyesek arról számolnak be, hogy röviddel a tünetek megjelenése előtt sérülést, műtétet vagy jelentős érzelmi stresszt éltek át.
  • Problémák az energiafelhasználással: Néhány krónikus fáradtság szindróma miatt szenvedő embernek problémái vannak a szervezet üzemanyagának, elsősorban a zsíroknak és cukroknak az energiává alakításával.
  • Fertőzés: Gyakori, hogy a krónikus fáradtság szindróma tünetei vírusos vagy bakteriális fertőzés után jelentkeznek. Követheti például a megfázást, az influenzát, a COVID-19-et vagy az Epstein Barr vírus által okozott mononukleózist is krónikus fáradtság szindróma. Érdemes azonban tudni, hogy nem minden krónikus fáradtság szindróma betegének volt ilyen fertőzése, és nem minden ilyen fertőzésben szenvedőnél alakul ki krónikus fáradtság szindróma.
  • Immunrendszeri különbségek: Az immunrendszer fertőzésre adott válaszának megváltozása is szerepet játszhat a krónikus fáradtság szindróma kialakulásában. A kutatók különbségeket állapítottak meg bizonyos immunsejtek mennyiségében és működésében a krónikus fáradtság szindrómában szenvedő embereknél.
  • Genetika: Ha előfordult a családban krónikus fáradtság szindróma, akkor nagyobb az esély, hogy más családtagoknál is kialakuljon ez az állapot.
  • Alváshiány: Vizsgálták az alváshiány és a krónikus fáradtság szindróma közötti lehetséges kapcsolatot is. Habár még több bizonyítékra van szükség, de vannak arra utaló jelek, hogy krónikus fáradtság szindróma esetén kevesebbet alszanak és kevesebb időt töltenek a gyors szemmozgásos (REM) fázisban az emberek.

A krónikus fáradtság szindróma és a COVID-19

Érdemes röviden szót ejteni a COVID-19-ről is, ugyanis a krónikus fáradtság szindróma a hosszú/long COVID szindróma egyik leggyakoribb tünete. A hosszú COVID szindróma diagnózisa akkor mondható ki, ha egy vagy több, a COVID-19-hez kapcsolódó fizikai vagy mentális tünet áll fent a fertőzést követően legalább három hónapig. A hosszú COVID szindróma és a krónikus fáradtság szindróma tünetei részben átfednek egymással, így a COVID_19 fertőzést követően gyakran egyszerre diagnosztizálják a két állapotot.  

Mik a krónikus fáradtság szindróma jellemző tünetei?

A krónikus fáradtság szindróma tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, és a tünetek súlyossága is napról napra változhat. Mivel a krónikus fáradtság szindróma tünetei a különböző embereknél különbözőképpen jelentkezhetnek, így gyakran nehéz diagnosztizálni. A krónikus fáradtság szindróma fő tünete az elsöprő kimerültség. A súlyos kimerültség gyakran hirtelen alakul ki, és néha fertőzés vagy stresszes esemény után jelentkezik. A legtöbb ember aktív volt és jó közérzettel bírt a krónikus fáradtság szindróma kialakulása előtt. A fáradtság mellett a tünetek a következők lehetnek:

Hova vezethet a krónikus fáradtság szindróma?

A krónikus fáradtság szindróma kezeletlenül további problémákhoz vezethet. A krónikus fáradtság szindróma megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket és a munkavégzést. A kutatások azt mutatják, hogy a krónikus fáradtság szindrómával diagnosztizált embereknek csak a fele dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. A munkavégzés nehézsége és hiánya anyagi, párkapcsolati, önbecsülési és mentális problémákat okozhat. Kialakulhat krónikus fáradtság szindróma esetén szorongás és depresszió is. Sokan a betegségük különböző szakaszaiban túl gyengék lehetnek ahhoz, hogy felkeljenek az ágyból. Néhányan kerekesszékre is szorulhatnak a krónikus fáradtság szindróma miatt.

Mit lehet tenni a krónikus fáradtság szindróma ellen?

Sajnos jelenleg nincs gyógymód a krónikus fáradtság szindróma ellen, de kezeléssel mégis javulhat az állapot. Sokan tapasztalnak idővel javulást, akik részt vesznek a kezelésben, különösen akkor, ha a betegséget korán diagnosztizálják és kezelik. A krónikus fáradtság szindróma tüneteinek enyhítésére vagy kezelésére több különböző módszer is adott, melyeket az alábbiakban be is mutatunk. Mivel azonban a krónikus fáradtság szindróma tüneteinek jellege és azok súlyossága egyénenként eltérő, így személyre szabott kezelési tervet érdemes javasolni. Előfordulhat, hogy idővel változtatni kell a kezelésen vagy kombinálni többféle módszert is. Bátran merjünk kísérletezni és jelezzük az orvos felé, hogy mennyire hatékony az adott terápia!

A krónikus fáradtság szindróma kezelési lehetőségei a következők:

  • Alváshigiénia: Sok krónikus fáradtság szindróma miatt szenvedő ember küzd az alvással, hiába fekszenek le hamar, nehezen tudnak elaludni, illetve fáradtan ébrednek reggel. Éppen ezért az egészséges alvási szokások kialakítása gyakori módszer a krónikus fáradtság szindróma kezelésére.
  • Gyógyszeres kezelés: A tünetektől függően a krónikus fáradtság szindróma betegeinek gyógyszereket írhatnak fel az alvás, a fájdalom, a depresszió, a szorongás és a szédülés kezelésére. Ezek a gyógyszerek enyhíthetik a tüneteket, ami által javulhat a közérzet és az életminőség.
  • Testmozgás: A testmozgás fontos része a krónikus fáradtság szindróma kezelésének. A testmozgás során érdemes óvatosan és fokozatosan emelni az aktivitás és a testmozgás szintjét, hogy elkerüljük a túlterhelést. A fokozatosság elvét segítheti akár egy strukturált mozgás program vagy akár az orvossal való szoros együttműködés.
  • Kognitív viselkedésterápia (CBT): A krónikus fáradtság szindróma kezelésének egy másik lehetősége a kognitív viselkedésterápia. Ez a pszichoterápia egyik típusa, ami során a résztvevők olyan gyakorlatokat tanulnak, amelyek segítik a gyógyulást és fejlesztik a megküzdési stratégiát. 
  • Pszichológiai támogatás: A krónikus fáradtság szindróma nemcsak testileg, hanem lelkileg is egy megterhelő állapot. Sokan tapasztalnak szorongást vagy akár depresszió is jelentkezhet miatta. Érdemes lehet felkeresni egy pszichológust, aki támogatást nyújthat a betegség alatt.

A krónikus fáradtság szindróma kezelésének célja tehát a tünetek enyhítése a lehető legnagyobb mértékben, ezáltal pedig az életminőség javítása és a mindennapok könnyebbé tétele. Kezeléssel a legtöbb krónikus fáradtság szindróma tünete javul. Néhányan azonban a kezelés után sem térnek vissza ugyanabba az egészségi vagy funkcionális állapotba, mint a tünetek megjelenése előtt voltak. A krónikus fáradtság szindróma mindenkit másképp érint, így a kezelés előrehaladását és a sikerét is egyénileg kell értékelni. A krónikus fáradtság szindróma tüneteinek kezelése egy hosszú folyamat, ami kihívást jelenthet és elkeserítő vagy elszigetelő lehet. Vigyázzon azonban, hogy ne akarjon ,,túl hamar” meggyógyulni és emiatt ne vigye túlzásba az aktivitását! Ha mind a szellemi, mind a fizikai megterhelések során egy folyamatosan növekvő, egyre intenzívebb ütemet tart, az segíthet a szervezetednek a regenerálódásban. Hasznos lehet a szünetek beiktatása is, valamint a fizikai és szellemi feladatok váltakozása.

Téma szakértője

Dr. Simon Márta

neurológus, szomnológus

  • Specialitások:
    • Specialitások
      • fejfájás 
      • migrén
      • szédülés
      • alvászavarokkal összefüggő panaszok
      • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • Rendelés típusa:
      • Személyes, rendelői vizit

    Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.