Nyugtalan láb szindróma

Tartalom

Mi az a nyugtalan láb szindróma?

A nyugtalan láb szindróma jelei

A nyugtalan láb szindróma okai

A nyugtalan láb szindróma kezelése és kivizsgálása

Alvásvizsgálat nyugtalan láb szindrómával

Nyugtalan láb szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a nyugtalan láb szindróma?

Nyugtalan láb szindrómaA nyugtalan láb szindróma az alvásfüggő mozgászavarok csoportjába tartozó, gyakran fel nem ismert kórkép, a krónikus alváselégtelenség és napközbeni aluszékonyság gyakori oka. 

nyugtalan láb szindróma az érző és mozgató idegek zavara, mely az alvászavarok körébe tartozik, és nagyban hátráltatja a pihentető alvást. Ugyanis a nyugtalan láb szindrómában szenvedő személy erőteljes késztetést érez alsó végtagjai mozgatására, melyet egyfajta viszkető, bizsergő, égő érzés vált ki. Mozgatás hatására a tünet megszűnik, de később újra jelentkezhet. Az érzés lehet enyhe, de akár igazán kellemetlen, sőt, fájdalmas is. A nyugtalan láb szindróma panaszai rendszerint ülés vagy fekvés során jelentkeznek, aktív időszakokban tünetmentes. 

Statisztikák szerint minden 10. embert érint a nyugtalan láb szindróma, ám valószínű, hogy ennél többen szenvednek benne, ugyanis egyrészt a nyugtalan láb szindróma nehezen diagnosztizálható, másrészt a betegek nem mindig fordulnak szakemberhez a problémáikkal. Megfigyelték, hogy életkorral a gyakoriság nő és nőknél valamivel gyakrabban fordul elő a nyugtalan láb szindróma.

A nyugtalan láb szindróma jelei

Jellemzője, hogy főleg az alsó végtagokban nyugalmi éber állapotban, leggyakrabban közvetlenül lefekvés után, a még éber vagy álmos beteg nyugtalanító, feszülő érzést tapasztal, melyet csak pedálozó, rugdaló mozgásokkal, felkeléssel, járkálással képes megszüntetni. Ennek következtében tartós alvás-, ébrenlétzavar alakul ki életvezetési képtelenséggel, mentális és hangulati zavarokkal.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A nyugtalan láb szindróma okai

A betegség pontos okai máig sincsenek kellő részletességgel tisztázva. Bár családi halmozódást leírtak, a genetikai vizsgálatok mindeddig nem adtak statisztikailag bizonyító eredményt.
Nyugtalan láb szindróma kialakulhat másodlagosan is, különböző belgyógyászati, neurológiai betegségekhez társulva, pl. dializált vesebetegekben, okozhatja vashiány, terhesség, cukorbetegséghez társuló neuropathia, rheumatoid arthritisben, prostatitisben, folsav vagy B12 vitaminhiányban, vashiányos anaemiaban.
Fontos tudni, hogy bizonyos gyógyszerek is kiválthatják, ill. ronthatják a tüneteket. Ilyen gyógyszernek vagy hatóanyagnak minősül:

  • lítium (mely narkolepsziás betegeknél gyakran használatos)
  • egyes antidepresszánsok
  • neuroleptikumok (pszichiátriában használatos szer)

A nyugtalan láb szindróma kezelése és kivizsgálása

A nyugtalan láb jelenség mögötti neurológiai és egyéb belgyógyászati okok kivizsgálása első lépésben egy neurológiai vizsgálattal kezdődik áttekintve a személyes faktorokat és egészségi állapotot. Az alvásproblémák kivizsgálását Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus (alváasszakértő) végzi. Fontos tudni, hogy a szindróma nem gyógyítható, tenni azonban lehet ellene, léteznek eredményes kezelési lehetőségek. Ezért, az elsődleges feladat kideríteni, hogy primer vagy pedig másodlagos állapotként van jelen a nyugtalan láb szindróma, ugyanis majd a későbbi kezelést is ennek megfelelően kell meghatározni.

Alvásvizsgálat nyugtalan láb szindrómával

Ha egy páciens nyugtalan láb szindrómára gyanakszik, úgy érdemes alvásvizsgálaton részt vennie, ami az alváslaborban történik. Ezt poliszomnográfiás vizsgálatnak nevezik. Ennek során a páciens az éjszakát az alváslaborban tölti, miközben az alvás ideje alatt folyamatos, eszközös megfigyelés alatt áll. Gyakorlatilag minden, ami a páciens szervezetében lezajlik alvás közben, az rögzítésre kerül. A poliszomnográfiás alvásvizsgálatos használatos eszköz EEG, ENG és EMG elvégzésére képes, amivel az agyhullámok, a perifériás idegek állapotának és az izommozgásoknak a mérése történik. Továbbá érzékelők kerülnek a lábakra is, ami ebben az esetben különös jelentőséggel bír, hiszen a lábmozgásokat kíséri figyelemmel. Mindezek mellett a szemmozgások, a szívverés, a véroxigénszint és a légzés is figyelve van.

A kivizsgálást követően a terápia egyéntől függően otthoni és intézményi keretek között is tröténhet, fügően a feltárt okoktól.

Téma szakértője

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

  • Specialitások:

    Távkonzultációs lehetőség>>>