Az alvászavarok, problémák az időskor gyakori velejárói lehetnek, de ettől függetlenül lehet tenni ellene. Mindenekelőtt ki kell deríteni, hogy mi okozza az alvászavart és megoldást találni a nyugodt, pihentető alvás érdekében. Ehhez javasolt a panaszok jelentkezése után mielőbb szakemberhez fordulni.
Tartalom
Időskori alvászavarok – inszomnia
Időskori alvászavarok – alvási apnoé
Időskori alvászavarok – nyugtalan láb szindróma
Időskori alvászavarok – kora reggeli ébredés
Időskori alvászavarok – parasomniák
Időskori alvászavarok – testi betegségek
Az időskori alvászavarok kivizsgálása
Az időskori alvászavarok kezelése
Jóalvásközpont
+36 30 507 9822
Jelentkezzen be online!
Az alvászavar egy olyan állapot, amikor valakinek nehézségei vannak az alvással kapcsolatban. Ez vonatkozhat az alvás időtartamára, az elalvás tempójára, illetve magának az alvásnak a minőségére is. Alvászavarok különböző formában jelentkezhetnek, akár fiatal, akár időskori alvászavar esetében.
Különböző tünetek tapasztalhatók alvászavarok esetén; vannak, amik nappal és vannak, amik éjszaka tapasztalhatók. Előbbihez tartozik a fáradtság, álmatlanság, ingerlékenység. Éjszakai tünet többek között a horkolás, álmatlanság, fogcsikorgatás.
Az alvászavarok kezelhetők, azonban ehhez szükségesek a megfelelő orvosi vizsgálatok; nem mindig könnyű felismerni az alvászavarokat, és ugyanígy a kezelés sem egyszerű. Alvászavarok esetén fontos a felismerés és a megfelelő diagnózis, hiszen ezek rontják az életminőséget és a mindennapokban jelentős problémák alakulhatnak ki miatta.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Az idős emberek jelentős része küszködik alvási nehézségekkel, de nem árt azzal tisztában lenni, hogy az időskori alvászavar hátterében gyakrabban találhatók súlyos, orvoslást igénylő testi vagy lelki okok. Fiziológiai szinten az alvás időskorban átalakul. Megnövekszik az ágyban töltött idő, de ugyanakkor csökken az alvásmennyiség.
Téves az a feltételezés, hogy időskorban kevesebb alvásra lenne szükség, arról van szó, hogy az időskorban bekövetkező testi-lelki és szervezeti változások eredményezik, hogy az alvás ideje rövidül, rendszeres felébredésekkel töredezetté válik. Gyakoribbá válik a nappali szunyókálás, mely szintén okozhat alvászavart.
Az alvásigény, vagyis az az alvás mennyiség, amire a szervezetnek igénye és szüksége van, korosztályonként – és egyénenként is – változhat. De általánosan elmondható, hogy az idős emberek alvásigénye minimálisan kevesebb. Felnőttkorban átlagosan 7-9 óra alvásra van szükség, míg idősebb korban ez 7-8 órára csökken, tehát a különbség nem jelentős. Azonban jellemző lehet, hogy az idős emberek kevesebb alvással is teljesen jól érzik magukat, kipihentnek mondhatók. Ez természetesen függ az egészségi állapottól is.
Az időskori alvászavarok közé tartozik az inszomnia, vagyis az álmatlanság is. Ebben a korban gyakran tapasztalható. Ebbe a kategóriába tartoznak az elalvási nehézségek, a gyakori vagy rendszeres éjszakai ébredések. Az álmatlanság gyakori okozói közé tartoznak egyes krónikus betegségek, gyógyszerek mellékhatásai. Ezek mellett stressz, illetve depresszió is inszomniát okozhat bármely életkorban.
Az (obstruktív) alvási apnoé – éjszakai légzés kimaradásnak is nevezik - alapvetően a leggyakoribb alvászavar, nem csak adott korosztályra jellemző, így az időskori alvászavarok közé is sorolható. A betegség következtében, alvás közben, az érintett személy légzése jelentősen lelassul vagy hosszabb-rövidebb időkre meg is szakad. A légzés kiesése általában 10 másodpercig tart, azonban előfordulhat, hogy tovább, illetve egy éjszaka alatt több alkalommal is előfordulhat. Ennek oka, hogy az alsó légutak valamilyen okból kifolyólag összezáródnak vagy összeesnek, ezáltal pedig a levegő áramlása korlátozottá, nem megfelelővé válik, így pedig a normál légzés megszakad. Ezt a légzés kimaradást jellemzően hangos horkolás kíséri, légszomj és fulladásos érzés is előfordulhat, továbbá gyakori, hogy az érintett hirtelen felébred az éjszaka folyamán. Aki alvási apnoéban szenved, gyakran nem is tapasztalja az éjszakai tüneteket, azonban nappal erős fáradtságot, és álmosságot tapasztal, hiszen az alvás minősége az alvási apnoénak köszönhetően nem megfelelő, nem kielégítő.
Az időskori alvászavarok csoportjában is megjelenhet a nyugtalan láb szindróma. Ennek során az egyén erős késztetést érez arra, hogy mozgassa a lábát, mert úgy érzi, hogy zsibbad, bizsereg, esetleg égő érzést tapasztal. Ez a késztetést inaktív időszakokban történik, tehát például akkor, amikor az egyén ül, vagy esetleg fekszik, és nem végez aktív mozgást. Ugyanakkor, ha megmozgatja a lábait – ez lehet bármilyen jellegű mozgás – a kellemetlen érzés hamarosan elmúlik, ám újbóli pihentetés során ismét jelentkezhet. Gyakran az érintettek sétálni kezdenek, ami szintén megszünteti átmenetileg a panaszt.
Azért sorolható az időskori alvászavarok közé a nyugtalan láb szindróma, mert – a pihenés következtében jelentkező tünetek miatt – este, éjszaka jelentkeznek a panaszok. Kiváltó oka lehet vashiányos vérszegénység, egyes vesebetegségek is okozhatják, ám van, amikor az ok ismeretlen.
Korai ébredés esetén az egyén korábban ébred fel, mint szeretne, ám a problémát ez esetben az okozza, hogy nem tud ezt követően visszaaludni. Ennek alapvetően több oka is lehet; ide tartozik a szorongás és a stressz, vagy az inszomniával is összefüggésben is lehet. Ami még előidézheti az időskori alvászavarok ezen formáját, az a cirkadián ritmus zavara. A cirkadián ritmus az úgynevezett belső biológiai óra, amely az ébrenlét és az alvás váltakozását szabályozza. Bizonyos körülmények, mint például a munkahelyi változás, vagy az időzónák átlépése.
A parasomniák olyan alvászavarokat jelentenek, amelyek során különböző rendellenes viselkedési vagy érzéki jelenségek lépnek fel alvás alatt. Ezek a jelenségek gyakran olyan cselekedeteket foglalnak magukban, amelyek az alvó egyént akár veszélyeztethetik is, ám mindenképpen az alvás minőségét befolyásoló körülményekről van szó. A parasomniák okai és megjelenési formái változatosak lehetnek. A leggyakoribbak a rémálmok, illetve az alvás közbeni beszéd.
Az időskori alvászavarok egyik gyakori oka valamilyen testi betegség. Ilyen például a magas vérnyomás betegség is. A magas vérnyomás csökkentheti az alvás időtartamát, illetve ronthatja annak minőségét. Különösen igaz ez akkor, ha a vérnyomás az esti órákra emelkedik meg. Továbbá maga az alvási apnoé és az éjszakai ébredések gyakorisága is növelhetik a vérnyomást.
Az időskori alvászavarok kivizsgálása ugyanolyan fontos, mint bármely más életkorban. Ha az alvászavar tartósan, hosszabb ideje fennáll, akkor érdemes felkeresni neurológus, alvásszakértő orvost, aki pontosan képes megállapítani az időskori alvászavar okát. A kezdeti lépés az anamnézis felvétele: az alvásszakértő kikérdezi a pácienst a tünetekről, azok gyakoriságáról és megjelenéséről. Továbbá fontos, hogy az érintett milyen gyógyszereket szed, ugyanis előfordulhat, hogy gyógyszer okozza az alvászavart. A vizsgálat és az alvászavar okának kiderítése során, a legfőbb vizsgálat az alvásvizsgálat, mely alváslaborban zajlik. Poliszomnográfiás vizsgálattal felderíthető a probléma oka, és mihamarabb meg lehet kezdeni a megfelelő kezelést. Az alváslaborban eltöltött éjszaka zajlik a vizsgálat, melynek során a páciens zavartalanul aludhat. Különböző mérőeszközök kerülnek a testére, ezek azonban nem zavarják az alvást. A vizsgálat során mérik az alvás mélységét, azok fázisainak hosszát, az ébredések számát, figyelik a légzést, a véroxigén szintet, illetve az agyi aktivitásokat is, melyek rendkívül fontos információval szolgálnak a diagnózishoz.
Az időskori alvászavarok – és úgy általában az alvászavarok – egyéni megközelítést igényelnek: a kezelés függ az alvászavar típusától és súlyosságától, továbbá az érintett egészségi állapotától.
Abban az esetben, ha az alvászavart valamilyen egyéb szervi, testi megbetegedés okozza, először a kiváltó okot érdemes kezelni, hiszen annak megszűnésével maga az alvásprobléma is megszűnik. Ha a gondot valamilyen szedett gyógyszer okozza, úgy érdemes lecserélni másikra. Azonban kiemelten fontos, hogy mielőtt ez megtörténne, a gyógyszert felíró kezelőorvossal kell egyeztetni!
Az alvászavar kezelése történhet gyógyszerrel, alvás közben használatos légzést segítő maszk használatával, de egyes esetekben, ha az időskori alvászavarok nem olyan súlyosak, alternatív terápiák is szóba jöhetnek.
Hasznos lehet a kezelés során – illetve már a diagnózis felállításában is segíthet – az alvásnapló vezetése. Ha az érintett rendszeresen leírja, hogy milyen tüneteket tapasztal, mikor, ezek meddig tartanak, illetve azt, hogy mennyit és hogyan alszik, segítenek a kezelés meghatározásában, illetve a kezelés hatékonyságának megítélésében is.
Specialitások: alvási apnoe kivizsgálás otthoni alvásvizsgálat COVID utáni alvászar, szorongás kivizsgálása horkolás kivizsgálás és kezelés egyéb neurológiai panaszok kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett) Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Téma szakértője
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus
