Alvási apnoé

Szerző: JóAlvás Központ

 

Az alvási apnoé egy olyan alvászavar, amelyben a légzés szünetel vagy jelentősen lelassul alvás közben. Az "apnoé" szó a görög "apnoia" kifejezésből származik, ami azt jelenti, hogy légzési szünet.

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé

Az alvási apnoé okai

Az alvási apnoé kockázati tényezői

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé tünetei

Kinél fordulhat elő alvási apnoé?

Egészségi kockázat az alvási apnoé miatt

Az alvási apnoé - éjszakai légzéskimaradás kezelése

Az alvási apnoé szövődményei

Alvási apnoéval kapcsolatos szolgáltatásaink

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé

Az éjszakai légzéskimaradás légúti szűkület okozta tünet-együttes. Más kifejezéssel OSAS (Obstruktív Sleep Apnoe Szindróma), magyarul alvási apnoé szindróma. Gyakori jelenség, amit átmeneti garatelzáródás okoz alvás közben. Az éjszakai légzéskimaradás ártalmatlan tünetnek tűnhet, viszont ha alvás közben sokszor előfordul, már komoly egészségi károsodást is okozhat, sőt életveszélyt is okozhat. Az alvási apnoé kivizsgálására alvásvizsgálat, kikezelésére pedig fül-orr-gégészeti kisműtétek jelentenek megoldást. Az éjszakai légzéskimaradás becslések szerint több mint 500 ezer embert érint hazánkban. Az érintettek többsége mind éjszakai, mind pedig nappali tüneteket észlelhet magán, ám előbbieket és azok súlyosságát jellemzően a hozzátartózók tudják körülírni, de ugyanúgy az érintett személy is észlelheti a tüneteket. Az érintett lefeljebb annyit érzékelhet, hogy gyakran felébred éjszaka, ám a tünetek ennél szerteágazóbbak. Az alvási apnoé értelemszerűen befolyásolja a pihenést, így a nappali tünetek több panaszt okozhatnak. A rossz minőségű alvás következtében nappali fáradékonyság, ingerlékenység és memóriazavar is jelentkezhet a kialvatlanság miatt. 

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az alvási apnoé okai

Éjszakai légzéskimaradás akkor jön létre, amikor alvás közben a légző-izmok ellazulása miatt a felső légút beszűkül, az alvó pedig átmenetileg nem jut oxigénhez.  Alvási apnoé-ban azonban az izmok túlzottan elernyednek, a laza szövetek a légáramlással rezonálnak és a légutak szűkületét, időnként teljes elzáródását okozzák.

Tíz másodpercet meghaladó ismétlődő légzéskimaradás már egészségi kockázatokat rejt magában a szervezet oxigénhiányos állapot miatt.  Az éjszakai légzéskimaradás megakadályozza a pihentető alvást és krónikus fáradtsághoz vezethet.

 Az éjszakai légzéskimaradás

A légút szűkülete, a légáramlás gátoltsága okozza a horkolást. Amennyiben a légáramlás teljesen gátolt, légzési apnoe jön létre, a vér oxigénszintje lecsökken. Ezt az oxigénhiányt érzékeli az agyunk és mély, erőltetett légzésre ad parancsot, így újra kezdődik a normális légzés néhány mély légvétellel. Ha valaki figyel egy olyan személyt alvás közben, akinél alvási apnoé áll fenn, azt fogja észrevenni, hogy rövid időre kimarad a légzése, majd egy mély horkolás, fulladozó légvétel után visszaáll a normál légzés.

Kapcsolódó cikkünk

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

2019. nov. 23-án, a Jó alvás – Az alvászavarok típusai, tünetei és kezelési lehetőségei című szakmai napon olyan területtel ismerkedhettek meg az érdeklődő ...

Az alvási apnoé kockázati tényezői

Ahogyan sok más betegségnek, úgy az alvási apnoé, vagy éjszakai légzéskimaradás is rendelkezik olyan tényezőkkel, amik növelhetik a kialakulásának kockázatát. Ezek a kockázati tényezők nem minden esetben okoznak alvási apnoét, azonban több tényező fennállása esetén megnő a lehetősége. Az egyik ilyen kockázati tényező a túlsúly. Jelentős mértékű túlsúly esetén a felső légutak körül lévő zsírréteg váltja ki az éjszakai légzéskimaradást, hiszen ilyenkor a légutak egyfajta nyomás alá helyeződnek. Hasonló mértékű kockázatot jelent a dohányzás is, ami a dohányzás miatt kialakuló folyadékvisszatartással van összefüggésben elsősorban, illetve egy állandó gyulladást képesek fenntartani a szervezetbe bejuttatott méreganyagok. Családi halmozódás is megfigyelhető az alvási apnoé diagnosztizával élő betegek esetében, hiszen vannak olyan betegségek melyek szintén családi halmozódást mutathatnak, emellett pedig növelik a kockázatát az éjszakai légzéskimaradásnak. Ilyen alapbetegség lehet például többek között a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. A fül-orr-gégészeti problémák között is lehet okot találni az alvási apnoé létére. Továbbá a nem is tényező lehet, ugyanis a férfiak körében nagyobb az előfordulás lehetősége.

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé tünetei

Az alvási apnoé általános tünete az egyenetlen horkolás, szünetekkel megszakítva. Gyakorlatilag a légzés ilyenkor átmenetileg leáll, majd újra indul. Akinél az éjjeli légzéskimaradás jelentkezik, gyakran fáradt nappal, ingerlékennyé válik, kevésbé tud koncentrálni. Jelentkezhet az éjjeli ébredéskor szájszárazság, gyomorsav visszacsorgás a nyelőcsőbe (reflux), fejfájás, éjszaka jelentkező magas-vérnyomás.Alvási apnoé - JóAlvás Központ

Az alábbiakban további részleteket lehet olvasni az alvási apnoé tüneteiről:

  • Éjszakai Légzéskimaradás:
    • Az alvási apnoé jellemző tünete az éjszakai légzéskimaradás, amely során az alvó személy légzése átmenetileg megszakad. Ezeket a légzési szüneteket gyakran követi horkolás és azután erőteljes lélegzetvétel.
  • Hangos Horkolás:
    • Az éjszakai légzéskimaradás mellett az egyenetlen horkolás is gyakori tünet. A horkolás a légutak elzáródásának következménye lehet.
  • Fáradtság és Alváshiány:
    • Az alvási apnoé miatt az érintett gyakran nem jut elég mély és pihentető alváshoz. Ez eredményezhet állandó fáradtságérzetet, alváshiányt és napközbeni álmosságot.
  • Koncentrációs Nehézségek:
    • A fáradtság és alváshiány miatt az érintett személyek gyakran tapasztalnak koncentrációs nehézségeket, memóriaproblémákat és csökkent szellemi teljesítőképességet.
  • Ébredéskor Szájszárazság:
    • Az alvási apnoéval élők gyakran ébrednek szájszárazsággal, ami a fokozott légzési erőfeszítésekhez és a száj kiszáradásához kapcsolódhat.
  • Gyomorsav Reflux:
    • Az alvási apnoéval járó légzési szünetek növelhetik a gyomorsav reflux kockázatát, aminek eredményeként a betegek ébredéskor gyomorégést vagy kellemetlen mellkasi érzést tapasztalhatnak.
  • Fejfájás:
    • Az éjszakai légzéskimaradás és az alvási apnoé okozta oxigénhiány hozzájárulhatnak fejfájásokhoz, migrénhez és más fej- és nyaki fájdalmakhoz.
  • Éjszaka Jelentkező Magas Vérnyomás:
    • Az apnoe következtében bekövetkező légzési nehézségek, oxigénhiány, folyamatos apró ébredések éjjel és a szervezet stresszválaszai magas vérnyomáshoz vezethetnek, különösen éjszaka. 

Kinél fordulhat elő alvási apnoé?

Többségében a felnőtt, 30-60 év közötti férfiaknál fordul elő az éjszakai légzéskimaradás. A változókort követően azonban hölgyeknél is előfordul az alvási apnoé probléma. Az óránként 5-10 alkalomnál többször észlelt legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradás esetén, már betegségről beszélhetünk. 

Kapcsolódó cikkünk

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

2019. nov. 23-án, a Jó alvás – Az alvászavarok típusai, tünetei és kezelési lehetőségei című szakmai napon olyan területtel ismerkedhettek meg az érdeklődő ...

Egészségi kockázat az alvási apnoé miatt

 Alvási apnoé többszöri éjszakai ébredést jelent, ennek többségére a beteg reggel nem emlékszik viszont az alvási folyamat súlyos zavart szenved. Az éjszakai légzéskimaradás számos egészségügyi kockázat okozója lehet:

  • magas vérnyomást okozhat a kialakuló oxigénhiány miatt
  • cukorbetegség
  • számos keringési kockázatot rejt (sokszorosára emelheti az éjszakai szívinfarktus vagy agyvérzés/ stroke bekövetkezését 

Az alvási apnoé - éjszakai légzéskimaradás kezelése

A JóAlvás Központban az alvási apnoé legmodernebb kezelési eljárását használjuk, az úgynevezett CPAP készülékkel történő kezelést.  

A berendezés folyamatos pozitív légúti nyomással akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a véroxigénszint, létrejön a pihentető, mélyalvás.

Az alvási apnoé tünetek esetén keresse fel Központunkat. Az éjszakai légzéskimaradás – alvási apnoe jól kezelhető tünet-együttes.  A JóAlvás Központban teljes körűen kivizsgáljuk és kezeljük az alvásproblémák kiváltó okait.

Az alvási apnoé kivizsgálása alváslaborban történik, melynek során poliszomnogfáriás vizsgálat történik. Ennek során az alvás közben több paraméter mérése történik. Ilyen például az alvás szerkezete, az alvásciklusok száma, azok mélysége, a légzéskimaradások száma és hossza. Továbbá információ gyűjthető a tényleges alvás hosszáról, arról, hogy mennyi idő szükséges az elalváshoz, illetve, az is kiderül a vizsgálatból, hogy hányszor ébredt fel az érintett az éjszaka folyamán. Az ébredések száma és oka akkor is jelentőséggel bír, ha az egyén nem emlékszik rá. Az alvási apnoé diagnózisához ezek mind szükséges adatok. A JóAlvás Központban lehetőség van nyugodt, kényelmes és biztonságos környezetben az alvási apnoé kivizsgálására.

Az alvási apnoé szövődményei

Az alvási apnoé rövid- és hosszútávú szövődményekkel járhat, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

Rövidtávú Szövődmények:

  • Fáradtság és Alvászavarok:
    • Az éjszakai légzésszünetek miatt az alvászavarok és a fáradtság jellemző. A betegek gyakran ébrednek fel éjszaka, ami nappal fáradtságban és kialvatlanságban nyilvánul meg.
  • Nappali Álmosság:
    • Az alvásminőség romlása miatt a betegek hajlamosak a nappali álmosságra és alvási epizódokra, különösen monoton vagy ülő tevékenységek során.
  • Koncentrációs Zavarok:
    • Az állandó ébredések és a zavaros alvás miatt a betegek nehezebben tudnak koncentrálni, és csökken a kognitív teljesítőképességük.
  • Szívritmuszavarok:

Hosszútávú Szövődmények:

  • Magas Vérnyomás (Hipertónia):
    • Az alvási apnoé összefüggésbe hozható a magas vérnyomás kialakulásával, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
  • Szívbetegségek:
    • A rendszeres légzésszünetek és az alvási apnoé hosszú távon növelheti a szívbetegségek, például szívinfarktus és szívelégtelenség kialakulásának esélyét.
  • Stroke (Agyvérzés):
    • Az alvási apnoé összefüggésbe hozható a stroke kialakulásával, mivel a rendszeres oxigénhiány negatívan befolyásolhatja az agyi keringést.
  • II-es Típusú Cukorbetegség Kockázata:
    • Az alvási apnoé növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, valószínűleg azáltal, hogy negatívan befolyásolja a glükóz anyagcseréjét.
  • Depresszió és Szorongás:
    • Az alvásminőség romlása és a krónikus fáradtság hozzájárulhat a depresszió és szorongás kialakulásához.

Az alvási apnoé kezelése fontos a szövődmények megelőzése érdekében. Az alvásdiagnosztika és a megfelelő kezelés, például pozitív légúti nyomásterápia (CPAP) alkalmazása, segíthet enyhíteni a tüneteket és minimalizálni az egészségügyi kockázatokat. Érdemes szakemberrel konzultálni, ha valaki az alvási apnoé tüneteit észleli.

Téma szakértője

Alváslabor

bentalvásos vizsgálat

  • Specialitások: