Azok közül, akik alvászavarokkal küzdenek, legtöbben tudják, hogy problémájuk van az alvással. Előfordulhat azonban, hogy az éjszakai nehézségek, például a REM függő magatartászavar vagy akár a horkolás sokáig nem tudatosul az érintettben, különösen, ha nincs hálótárs, aki tanúja lehetne az éjszakai nehézségeknek. A tünetek azonban nappal is árulkodhatnak az alvászavarokról, amelyeket dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa szerint mindenképpen kezelni kell.
Milyen nappali tünetek utalhatnak alvászavarra?
Ha valaki rendszeresen küzd az alvással, akár tud róla – ha például csak nagyon sokára tud elaludni, vagy nagyon sokszor megébred -, akár nem, mindenképpen hatással lesz a nappali életére, tevékenységére. Nem nehéz elképzelni, hogy ha tartósan nincs meg az ajánlott 7-8 óra, jó minőségű alvás, sem fizikailag, sem szellemileg, lelkileg nem tudjuk a legjobb teljesítményünket nyújtani. Milyen
nappali tünetekből következtethetünk arra, hogy alvásproblémáink vannak?
Túlzott álmosság (hiperszomnia): sokan egész nap álmosnak, fáradtnak érzik magukat, szinte mindennap erősen érzik a szunyókálási igényt, esetleg gyakran el is alszanak napközben (különösen monoton helyzetben).- Kognitív problémák: ha tartósan kielégítetlen az alvásigényünk, szinte kikerülhetetlen, hogy koncentrációs nehézségek, gyengülő memória, lassú reakciók és döntéshozatali nehézségek üssék fel a fejüket.
- Hangulati és viselkedési változások: a kialvatlan ember jellemzően fokozott ingerlékenységgel, hangulatingadozásokkal, esetleg szorongással, depresszióval küzd.
- Teljesítményproblémák: az éjszakai problémák gyakori nappali tünetei a munkavégzésben, vagy gyenge iskolai teljesítményben mutatkoznak meg.
- Bizonyos neurológiai állapotok, mint az ADHD tünetei felfokozódhatnak az alváshiány miatti idegrendszeri terhelés következtében.
- Balesetek: a figyelmetlenség, a reakcióidő növekedése, a koncentrációzavar miatt gyakoribbá válhatnak az esések, a vezetés közbeni balesetek. (Nem véletlenül szűrik a hivatásos sofőröket alvási apnoé tekintetében.)
- Stimulánsoktól való függőség: a nappali viszonylag elfogadható működéshez az érintettnek koffeinre vagy más stimulánsokra van szüksége.
- Reggeli tünetek: kábult ébredés, nagyon nehéz készülődés, ébredést követő fejfájás.
Milyen alvászavarok állhatnak a nappali tünetek mögött?
- Gyakorlatilag bármilyen alvászavar megzavarhatja a nappali tevékenységet, hiszen az alváshiány vagy a nem megfelelő minőségű alvás mindenféleképpen hatással van az idegrendszer működésére – mondja Vida doktornő. – Tehát gyakorlatilag legyen szó például horkolásról,
alvási apnoéról,
nyugtalan láb szindrómáról, inszomniáról, vagyis álmatlanságról, REM függő magatartás zavarról, valamilyen paraszomniáról, például alvajárásról, az kihatással lesz a nappali teljesítményre, közérzetre, hangulatra, kognitív képességekre.
Léteznek olyan alvászavarok is, amelyekről a beteg nem feltétlenül tud. A leggyakoribb ilyen a horkolás, az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás, az alvajárás, de az alvás alatti beszéd és alvás közbeni fogcsikorgatás is sokszor csak a hálótársnak tűnik fel. A betegek számára ezek a tünetek sokáig rejtve maradhatnak, és csak a következményekből (napközbeni fáradtság, álmosság, koncentrálóképesség zavara, fejfájás stb.) gondolhatnak arra, hogy alvásuk nem megfelelő.
Mit lehet tenni, ha valaki alvászavarra gyanakszik?
- Ha valakinek olyan nappali panaszai vannak, amelyek miatt arra gyanakszik, hogy alvásprobléma állhat a háttérben, nem érdemes halogatni a kivizsgálást, hiszen az alvászavarok jelentősen rontják az életminőséget. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb fizikai – belgyógyászati, pszichiátriai,
fül-orr-gégészeti,
kardiológiai,
pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, amelyek már hatékonyan kezelhetőek – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica neurológus főorvosa, az alváslaboratórium vezető szomnológusa. - Sok esetben
alváslaborban történő vizsgálat szükséges a pontos diagnózis felállításához, hogy éjszaka, alvás közben monitorozhassuk az alvás közbeni légzést, a perifériás pulzust, a vér oxigén-telítettségét, mellkasi légzési kitérést, szívfrekvenciát, testpozíciót, lábmozgást, valamint az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát. Az eredmények értékelése alapján tudunk felállítani egy olyan diagnózist, amelyre építve megkezdhetjük a kezelést. A cél, hogy a páciens ne csak a jó minőségű alvást szerezze vissza, de a teljes értékű nappali működést is.
Tudástár:
https://www.padentalsleep.com/signs-of-sleep-apnea-that-appear-during-day
https://aasm.org/daytime-sleepiness-affects-daily-activities-of-most-adults/
Forrás: JóAlvás Központ – Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)
