Kardiológia

Alvási apnoe okozta szív-és érrendszeri betegségek

Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy az alvási apnoe és a szívbetegségek közt szoros kapcsolat áll fenn. A kezeletlen alvási apnoe-ban szenvedő betegnél gyakran jelentkezik szövődményként magasvérnyomás, szívelégtelenség, stroke, vagy ischaemiás - vérellátási hiányossága okozta – szívbetegség.

 

Tények

  • Kutatások alapján a normál vérnyomású, alvási apnoe-ban szenvedő betegeknél négy éven belül jelentősen nőtt a magasvérnyomás kialakulásának kockázata.

  • A magasvérnyomás a szívbetegségek és a stroke fő rizikófaktora.

  • Az alvási apnoe okozta légzéskimaradások oxigénhiányos állapotot idéznek elő a szervezetben.

  • A légzéskimaradások során fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, ennek következtében a vérerek beszűkülnek. Ezzel egyidőben azonban megemelkedik a pulzusszám és a szív intenzív munkával vért pumpál a beszűkült erekbe, a vérnyomás megemelkedik. Éjszakánként akár több százszor ismétlődve ez a mechanizmus elősegíti a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását.

  • Az alvási apnoe-ban szenvedők közel 90 százaléka nem diagnosztizált beteg.

  • A közepes, vagy súlyos alvási apnoe a 70 év alatt férfiak közel 68 százalékánál jelentősen növeli a szívkoszorúér-betegségek kockázatát.

 

Az alvási apnoe tünetei

  • horkolás

  • fokozott napközbeni aluszékonyság

  • napközbeni szellemi és fizikai fáradtság

  • jellemző mentális deficit-tünetek (koncentrálóképesség csökkenése,feledékenység)

  • ingerlékenység

  • nyugtalan, durva mozgásokkal megszakított alvás

  • nycturia (éjszaka jelentkező vizelési inger)

  • éjszakai izzadás

  • reggeli fejfájás

  • reggeli szájszárazság

 

Mit tehetünk?

Az alvási apnoe felismerésével és az idejében megkezdett kezeléssel a szövődmények megelőzhetők.

A terápia a már kialakult társbetegségek kezelésében is nélkülözhetetlen. A szívbetegségek és magasvérnyomás hátterében alvási apnoe is állhat. Az alvászavar talaján kifejlődött betegség sajátossága, hogy rendszerint a hagyományos kezelési módok nem, vagy alig hoznak javulást. Fennálló panaszok és eredménytelen terápia esetén tehát mindenképp javasolt a szükséges vizsgálatok elvégzésével kizárni a két betegség közti összefüggés lehetőségét.

 

Vizsgálatok, kezelés

A horkolás mögött álló obstruktív alvási apnoe súlyossága éjszakai alvásvizsgálattal határozható meg. A hatékony kezelési módja a légzészavar súlyosságától, az éjszakai oxigén hiány mértékétől, a már esetlegesen kialakult szövődményektől függően változik. A lehetséges gyógymódok közé tartoznak pl. testsúlycsökkenés, életmód változtatás, gyógyszeres terápia, horkolásgátló szájbetét használata, ill. súlyos esetben az ún. pozitív nyomású légsínterápia (Continuous Positive Airway Pressure, azaz CPAP terápia). A megfelelően beállított kezelés hatására a betegek tünetei megszűnnek, nappali fáradtság érzetük csökken, vérnyomásuk normalizálódik.