Alvásparalízis

Az alvásparalízis talán az egyik legijesztőbb és legnagyobb kétségbeesést okozó alvásprobléma. Sajátos jellemzői miatt, a horror filmek egyik kedvelt eszközévé nőtte ki magát, gyakran paranormális jelenségeket társítanak hozzá. Talán ez is lehet az oka annak, hogy mítoszok övezik. Azonban a valóságban erről szó sincs: az alvásparalízis nem más, mint egy alvászavar, aminek okait érdemes kideríteni.

Tartalom

Az ideális alvás mennyisége

Az alvás minősége

Az alvást befolyásoló tényezők

Mi az alvásparalízis?

Az alvásparalízis egyéb jellemzői

Hipnagógiás alvásparalízis

Hipnopompikus alvásparalízis

Az alvásparalízis lehetséges okai

Mit lehet tenni az alvásparalízis ellen?

Az alvásparalízis kivizsgálása

Az alvásparalízis kezelése

A JóAlvás Központban elérhető szolgáltatások 

Alvásparalízissel összefüggő szolgáltatások

Az alvásparalízis talán az egyik legijesztőbb és legnagyobb kétségbeesést okozó alvásprobléma. Sajátos jellemzői miatt, a horror filmek egyik kedvelt eszközévé nőtte ki magát, gyakran paranormális jelenségeket társítanak hozzá. Talán ez is lehet az oka annak, hogy mítoszok övezik. Azonban a valóságban erről szó sincs: az alvásparalízis nem más, mint egy alvászavar, aminek okait érdemes kideríteni.

Köztudott és mindenki által tapasztalt tény, hogy az alvás létszükséglet. Mind a test, mind pedig az elme megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a szervezetnek ez az igénye teljesüljön. A test ezen a módon történő pihenése a szervezet regenerálódásához is nagyban hozzájárul. Egyes elméletek szerint minden szervnek megvan a saját „regenerálódási órája”; az azonban teljesen biztos, hogy az emberi test számára az alvás elengedhetetlen a normál funkcionáláshoz.

Az ideális alvás mennyisége

Az, hogy kinek, mennyi alvásra van szüksége általánosságban véve kortól függ. Természetesen ezt egyéb tényezők is befolyásolhatják. Ilyen például az aktuális egészségi állapot, beleértve a fizikai és a mentális állapotokat is. Normál körülmények között, egy egészséges személy alvásigénye, órában kifejezve a következőképpen alakul:

  • egy újszülött csecsemő alvásigénye nagyjából 14-17 óra,
  • 4 hónapos kortól 1 éves korig: 12-15 óra,
  • 2 éves korig 11-14 óra,
  • óvodáskorú gyermekeknél 10-13 óra,
  • iskoláskorú gyerekeknél 9-11 óra,
  • kamaszok esetében 8-10 óra,
  • felnőtteknél 7-9 óra és
  • 65 éves kor felett pedig 6-8 óra az ideális

A kor mellett persze vannak egyéb tényezők is, amik ezt felülírhatják. Azonban ez az általánosan elfogadott ideális alvásmennyiség, aminek normál körülmények között elegendőnek kell lennie.

Az alvás minősége

Az alvás mennyiségén túl, legalább ugyanolyan fontos az alvás minősége is. Hiszen, hiába alszik az egyén a korának ideális mennyiségű ideig, ha közben például folyamatosan felébred, forgolódik, esetleg légzésproblémák merülnek fel - alvási apnoé -, amik szintén – akár pillanatokra is – felébresztik. Az alvás minőségét ezek mellett még sok minden ronthatja. Ezek lehetnek egyszerű, viszonylag könnyedén, akár házilag is orvosolható gondok. Ilyen lehet például egy rosszul megválasztott párna, a levegő hőmérséklete, a lefekvés előtti rossz szokások. Ugyanakkor, komolyabb problémák is ronthatják az alvás minőségét, mint például az alvásparalízis. Összességében azonban az alvás minőségéért a különböző alvásfázisok minősége felel, melyek a következők:

  • elalvás
  • felületes alvás
  • közép-mélyalvás
  • REM

Az elalvás fázisa a legrövidebb, ez gyakorlatilag átmeneti állapotnak tekinthető a konkrét alvás és az ébrenlét között. Mondhatni, hogy ebben a szakaszban készül fel a test az alvás további fázisaira. A felületes alvás során a szemmozgások megszűnnek, ez a teljes alvás nagyjából felét teszi ki.

A közép-mélyalvás fázisa; ebben az időszakban lehet a legnehezebben felébreszteni az alvót. Ez a leghosszabb szakasz: ekkor az ember álmodik, de nem emlékszik rá. Majd ezt követi a REM fázis, a szimpatikus idegrendszer működésbe lép, és ekkor történik meg a nap történéseinek a feldolgozása, a lényegi információk memóriába történő elraktározása. Ez egy viszonylag rövid, maximum 30 perces fázis.

Kapcsolódó cikkünk

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

Jó alvás - szakmai nap a szakértőknek

2019. nov. 23-án, a Jó alvás – Az alvászavarok típusai, tünetei és kezelési lehetőségei című szakmai napon olyan területtel ismerkedhettek meg az érdeklődő ...

Az alvást befolyásoló tényezők

Az alvást számtalan dolog befolyásolhatja, vannak azonban olyan, banálisnak nevezető tényezők, amiknek kiemelten köze lehet a rossz alváshoz. Ilyen például a túlsúly, a helytelen étrend, koffeinfogyasztás. Komolyabb problémának nevezhető a nyugtalan láb szindróma, a súlyos horkolás, az alvási apnoé, vagyis az éjszakai légzéskimaradás, vagy akár az alvásparalízis.

Mi az alvásparalízis?

Az alvásparalízis – vagy más néven alvási bénultság - egyfajta állapotnak nevezhető, amikor is, az egyén ugyan tudatánál van, de nem tudja mozgatni a végtagjait, teste semelyik pontját, továbbá megszólalni sem tud. Az egyetlen izom, amit ilyenkor mozgatni képes, az a szemizom. Ami az alvásparalízis rémisztővé teszi, azok a gyakran előforduló hallucinációk, amik kísérik az állapotot. Azok, akik már tapasztalták ezt a jelenséget, úgy érezhetik magukat, mint akik egy rémálomban vannak, hiszen ilyenkor jellemzően szörnyű dolgokat „látnak”: szörnyeket, szellemeket, akik bántani akarják őket. A hallucináció alvásparalízis során azonban nem csak vizuálisan jön létre, hanem auditív módon is jelentkezhet: az alvásparalízis alatt nem létező, a valóságban nem létrejött hangokat hall az, aki átéli. Egyszerűen megfogalmazva úgy is körül lehetne akár írni, hogy az alvásparalízis során a tudat már bizonyos szinten éber, a test viszont még nem. 

Az alvásparalízis egyéb jellemzői

A fentebb említett tüneteken túl, azok, akik az alvásparalízis jelenségét átélik, gyakran fulladás érzését tapasztalják, továbbá mellkasi nyomás is előfordulhat. Ezek a pánikszerű tünetek főként abból fakadhatnak, hogy az egyén nem tud szabadulni a bénult állapotából, illetve az ijesztő helyzetből. Jellemzően két előfordulási formája, ideje van. Az egyik a hipnagógiás, a másik pedig a hipnopompikus.Alvásparalízis

Hipnagógiás alvásparalízis

Az alvásparalízis létrejöhet a hipnagógia állapotában. Ez az az időszak, amikor a személy aludni készül, pontosabban az ébrenlét és az elalvás közötti állapot. Ekkor még többé-kevésbé érzékelhető a külvilág, azonban ez folyamatosan tompul ebben a szakaszban.

Hipnopompikus alvásparalízis

A hipnagógiás alvásparalízis állapotával ellentétben, a hipnopompikus alvásparalízis az alvás és az ébrenlét közötti átmenet. Az folyamat, ami lezajlik azonban azonos: az érzékelés határai elmosódnak. Jellemzően ebben az átmeneti fázisban történik az például, hogy az ember kinyomja az ébresztőóráját, mert hallja, azonban ébredés után nem emlékszik arra, hogy kikapcsolta volna.

Az alvásparalízis lehetséges okai

Az alvásparalízis pontos okai nem teljesen tisztázottak, különböző tudományos elméletek léteznek a témában. Az egyik – és talán a legelfogadottabb – nézet szerint az alvásparalízis gyakorlatilag nem más, mint a narkolepsziának az egyik velejárója lehet, ami az alvásciklus szabályozásával összefüggő betegség. Emellett előfordulhat, hogy poszttraumás-stressz zavar, egyéb szorongásos állapotok okozzák, vagy akár jetlag is előhívhatja. Lehetnek kevésbé komoly kiváltó tényezők is, mint például az alváshiány.

Mit lehet tenni az alvásparalízis ellen?

A legtöbb, amit alvásparalízis esetében tenni lehet, hogy mindent meg kell tenni a jó alvás minőség és mennyiség érdekében. Ebben segítségre lehet, a tévé nézés és egyéb elektronikai eszközök használatának a mellőzése, a délután vagy éppen a kora esti pihenés elhagyása és a koffeinfogyasztás mértékének csökkentése, ami a késő délutáni, esti órákban már egyébként sem ajánlott. Egy jól kialakított alvási rutin is segíthet: érdemes minden nap ugyanabban az időben lefeküdni, illetve felkelni. Ha mégis jelentkezik az alvásparalízis, érdemes megpróbálni mozogni, hiszen, ha kicsit is sikerül, akkor az képes lehet kimozdítani a testet és a tudatot a rémisztő állapotból. 

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Az alvásparalízis kivizsgálása

Az alvásparalízis okai között szerepel a narkolepszia, a PTSD és a szorongásos zavarok is. Éppen emiatt feltétlenül szükséges a szakorvosi vizsgálat annak érdekében, hogy a komolyabb betegségek - akár a kardiológiai eredetűek - kizárhatók legyenek. Elsődlegesen feltétlenül egy neurológiai szakorvosi vizsgálatot célszerű elvégezni, különösen abban az esetben, ha az alvásparalízis mellett nappali aluszékonyság vagy más egyéb alvászavar is tapasztalható.

Az alvásparalízis kezelése

Az első és legfontosabb minden esetben a kivizsgálás, hiszen az alvásparalízis inkább egy tünet, mintsem egy különálló betegség. A megfelelő, alapos kivizsgálással, esetleg egy alváslaborban eltöltött éjszaka után a kiváltó ok könnyedén megtalálható, amit már csak kezelni kell. Ha a kiváltó okot sikerül meglelni és eredményesen kezelni, úgy az alvásparalízis és az azzal járó kellemetlenségek is idővel megszűnnek.

A JóAlvás Központban elérhető szolgáltatások

Az alvásparalízis egyik okaként emlegetett narkolepszia és egyéb alvászavarok, alvásproblémák kivizsgálása is lehetséges. Mindez történhet az alváslaborban történő bentalvással, illetve otthon, hazavihető eszköz segítségével. Ezek az úgynevezett poliszomnográfiai, és poligráfiai vizsgálatok. Előbbi esetben, kivizsgálás során EEG, EMG és EKG is készül, továbbá az alvás mélységét, az alvásciklusok számát és az esetlegesen fellépő légzészavarokat is nyomon lehet kísérni. Minden esetben neurológus szakorvosi kompetencia eldönteni, hogy melyik kivizsgálási forma a javallott.

Téma szakértője

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.