Csipkerózsika-szindróma

A Csipkerózsika-szindróma a jól ismert mesehősről kapta a nevét, aki hosszú éveken keresztül aludt egy kastély tornyában. Az elnevezés találó, hiszen egy olyan alvászavarról van szó, aminek következtében a beteg akár egy teljes napot is képes szünet nélkül végig aludni. Súlyosabb esetekben az alvás ideje több nap, de akár egy hét is lehet.

Alvászavarokkal összefüggő szolgáltatások:

Tartalom

Az alvászavarról általában

Az alvászavarok csoportosítása

Mi az a Csipkerózsika-szindróma?

A Csipkerózsika szindróma kialakulása

A Csipkerózsika-szindróma tünetei

A Csipkerózsika-szindróma diagnózisa

A Csipkerózsika-szindróma kezelése

Kilátások Csipkerózsika-szindrómával

Alvászavarok kivizsgálása a JóAlvás Központban

 

Az alvászavarról általában

Alvászavarról akkor lehet beszélni, ha az alvás minősége- és/vagy mennyisége valamilyen – általában belső – tényező miatt nem megfelelő. Ha az alvászavart valamilyen külső ok váltja ki, annak megszűnésével jellemzően a probléma is megszűnik. Azonban, ha a probléma minden igyekezet ellenére továbbra is fennáll, nem zárható ki, hogy betegség áll az alvászavar hátterében. Aki valamilyen tartós alvászavarban szenved – kiváltó októl függetlenül – különböző tüneteket tapasztalhat magán, amik közül nappali és éjszakai tünetek formájában is jelentkezhet. Ilyen nappali tünet például:

  • memóriazavar
  • fáradékonyság, fáradtság
  • ingerlékenység
  • hízás

Az éjszakai tünetek azok, amiket érdemes kivizsgálni:

Az alvászavarok csoportosítása

Az alvászavarokat általában három nagyobb csoportba lehet sorolni. Az egyik csoportba tartoznak azok, amik idegrendszeri eredetűek – ilyen például az alvási apnoé szindróma, amikor a légzés hosszabb-rövidebb ideig (nagyjából 10 másodperc) leáll alvás közben. Egy másik csoportba sorolhatók az inszomniák, ami álmatlanságot jelent. Idetartozik az elalvási nehézség és a rossz minőségű alvás is. A harmadik és utolsó csoport a paraszomniák csoportja; ide sorolható többek között az alvajárás, de az is, ha valaki beszél álmában.

Az alvászavaroknak van még egy csoportja, az úgynevezett hiperszomniák, ami túlzott aluszékonysággal jár – ebben az esetben az érintett szinte bármikor képes lenne elaludni, hiszen nehéz ébren maradnia. A  narkolepszia és a Csipkerózsika-szindróma is egyfajta hiperszomnia.

Mi az a Csipkerózsika-szindróma?

A köznapi nevén Csipkerózsika-szindróma elnevezéssel bíró betegség – szakmai megnevezése Kleine-Levin szindróma -, egy olyan hiperszomnia, ami tartós alvással jár. Ez akár azt is jelentheti, hogy az egyén a nap 24 órájából, akár 18-20 órát is képes egyhuzamban végigaludni. A betegeket sikeresen fel lehet ébreszteni, de emlékezni nem szoktak rá. Az állapot egyfajta neurológiai rendellenesség, melynek sajátos tünetei vannak. A Csipkerózsika-szindróma egy igen ritkán előforduló kórkép, mely főként fiataloknál, még felnőttkor előtt jelentkezik, és egész életüket végigkíséri.

A Csipkerózsika szindróma kialakulása

A Csipkerózsika-szindróma kialakulásának oka nem teljesen ismert, ugyanakkor jellemző rá, hogy valamilyen fertőzés után jelentkeznek először a tünetek. Mivel egy ritka alvászavarról van szó, az nem ismert, hogy genetikai tényezők szerepet játszanak-e a kialakulásban, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ami bizonyos, hogy a Csipkerózsika-szindróma betegei nagyobb arányban férfiak és a tünetek tinédzser korban jelentkeznek. Egyes feltételezések szerint a szindróma forrása a hipotalamuszban és a halántéklebenyben keresendő, míg más elméletek szerint a dopamin és a szerotonin anyagcsere folyamatai okozhatják.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A Csipkerózsika-szindróma tünetei

A betegség kezdeti tünetei nem utalnak arra, hogy valamilyen komolyabb állapotról lenne szó. A szindrómára jellemző tünetek, lázzal járó vírusfertőzés után jelentkeznek. Tehát jelenleg az adott vírusfertőzések minősülnek a kiváltó okoknak. Ilyen vírus, amit megfigyeltek a Csipkerózsika-szindróma betegeinél, az adenovírus, EBV (Epstein-Barr vírus), és az influenza vírus bizonyos formája.

A legjellemzőbb tünet mindközül a sok alvás. Ez ciklusokban szokott jelentkezni, és bizonytalan, hogy egy ciklus meddig tart. Előfordul, hogy csak napokig, de akár hetekig, sőt extrém esetben hónapokig is tarthat. Ez azt jelenti, hogy a Csipkerózsika-szindróma ezen tünete, csak a cikluson belül áll fenn. Ilyenkor az érintettek, napokon keresztül akár a normálisnál kétszer többet is alszanak egy nap. Akár maguktól is felébrednek, és különböző cselekvéseket hajtanak végre, például elmennek mosdóba vagy esznek, de erre egyáltalán nem emlékeznek.

A fokozott étvágy is gyakori jelenség a Csipkerózsika-szindróma esetén – ezt magyarázhatná a hipotalamusz érintettsége. Továbbá a férfi betegeknél a túlzott szexuális vágy a jellemző, ugyanakkor egy-egy epizód során a gyermekként való viselkedés sem ritka.

Általános tünet, hogy a betegek gyakran nem tudják, hogy hol vannak és mikor, tehát térben és időben is dezorientáltak. Előfordulhatnak hallucinációk. A Csipkerózsika-szindróma kiváltó oka lehet a depressziónak is, amit maga a betegség léte okoz. Hiszen a betegek életük egyes részeit konkrétan átalusszák, tehát mondhatni, hogy az az idő az életükből – amíg tart egy ciklus -, teljesen kiesik.

A Csipkerózsika szindróma tünetei:

  • kezdetben erős álmosságérzés
  • influenzára hasonlító panaszok
  • tartós alvás
  • fokozott étvágy
  • gyermekként viselkedik a beteg a ciklusok alatt
  • dezorientáltság
  • depresszió

A Csipkerózsika-szindróma diagnózisa

Ami jellemzően felkelti – általában a hozzátartozók figyelmét -, az az, hogy a szerettük nagyon sokat alszik. Gyakran előfordul, hogy az első ciklus idején nem gondolnak semmi komolyra, sem arra, hogy alvászavarról van szó, csupán arra, hogy az érintett nagyon fáradt, szüksége van a sok alvásra. Általában a második ciklus jelentkezése után jutnak el a betegek orvoshoz. A diagnózis felállításánál fontos, hogy minden egyéb betegség, amire utalhatnak a tünetek, kizárásra kerüljenek.

A Csipkerózsika-szindróma diagnosztizálásában nagy segítség az MRI és EEG vizsgálat. Erre azért van szükség, mert egyéb neurológiai rendellenességek is szóba jöhetnek a tünetek alapján, mint például a sclerosis multiplex. Az alvásvizsgálat ez esetben egy fontos diagnosztikus módszer, hiszen maga a betegség is sokkal jobban megérthető.

A Csipkerózsika-szindróma kezelése

A betegségre jelenleg még nincs gyógymód. Ugyan gyógyszeres kezelés elérhető, de nincs kellő mennyiségű információ arra vonatkozóan, hogy ez mennyire hatékony. Főként stimulánsokat szoktak felírni a betegeknek, ami valamennyire csökkentheti az álmosságot, és segíthet ébren maradni a betegnek. Egy másik hatóanyag, ami viszonylag hatásosnak nevezhető, az a lítium; ez segít enyhíteni a tüneteket és befolyással van a ciklusok hosszára. A lítiumot nem csak kezelési módként használják, hanem megelőzésképp is szolgálhat. Sajnos csak a betegek egy részénél működőképes. Ez azonban mellékhatással lehet a vesék működésére. Jó hírnek mondható, hogy a betegek többségénél évente általában 1-2 ciklus jelentkezik és jellemzően néhány napig tart. A legfontosabb a hozzátartozók aktív jelenléte és szerepe. Hiszen, ha egy alvásciklus alatt a beteg felébred, akkor mintegy öntudatlan állapotban cselekszik, ami akár veszélyes is lehet. Emellett fontos a támogató és megértő légkör is, ami a beteget övezi.

Kilátások Csipkerózsika-szindrómával

Jelen adatok szerint a Csipkerózsika-szindróma nem befolyásolja a betegek általános egészségi állapotát. A ciklusokon kívüli időszakban teljesen normális életet élhetnek, nem szükséges életmódváltás vagy korlátozó szokások bevezetése. Az alvási szokásaik és az alvásuk minősége is általában megfelelő. Mivel nincs rá gyógymód, így nem lehet előre megjósolni, hogy az állapot meddig tart. Jegyeztek már fel olyan eseteket, amikor a betegek spontán meggyógyultak. Ehhez az szükséges, hogy a Csipkerózsika-szindróma tünetei 6 éven át ne jelentkezzenek.

Alvászavarok kivizsgálása a JóAlvás Központban

Az alváslaborban történő vizsgálat során, a páciens egy kényelmes szobát kap éjszakára, ahol az egyébként megszokott módon töltheti azt. Némi felkészülést természetesen igényel, hiszen a pontos diagnózis felállítása a legfontosabb feladat. Az alvásvizsgálat – vagy poliszomnográfia – egy készülék segítségével rögzít minden szükséges adatot, amiből felállítható a diagnózis. A vizsgálat során rögzítésre kerül, hogy az alvás során, milyen a légzés minősége, szabályos-e, van-e légzéskimaradás. Emellett pedig az alvás mélysége, az alvásciklusok és a felébredések gyakorisága is megfigyelhető.

Egy másik lehetőség a poligráfiás alvásvizsgálat, ehhez nem szükséges az alváslaborban éjszakázni, azonban ez a vizsgálat az alvás mélységének és egyéb – fentebb – felsorolt tényezőinek rögzítésére és vizsgálatára nem alkalmas. A poligráfiás módszer során elsősorban a légzést figyelik, továbbá az oxigénszaturációt, és a pulzust.

Ha felmerül a gyanúja bármilyen alvászavarnak, és az állapot hosszabb ideje fennáll, érdemes részt venni egy alvásvizsgálaton, hiszen a vizsgálat átfogó képet ad arról, hogy mi okozza a problémákat – gyakran rejtett problémákra is fény derül, amiknek kezelésével. A folyamat teljesen biztonságos, és fájdalommal sem jár.

Téma szakértője

Alváslabor

bentalvásos vizsgálat

  • Specialitások: