A kevés és nem jó minőségű alvásról már eddig is köztudott volt, hogy olyan nappali problémákhoz vezet, mint a hangulatzavar és koncentrációhiány, de jó ideje az is bebizonyosodott, hogy emeli például a cukorbetegség és elhízás kockázatát, valamint hozzájárulhat a függőségek kialakulásához. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ Alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus az összetett problémáról és annak kezelési lehetőségeiről beszélt.
Életmód tényezők és alvásbetegségek is okozhatnak alváshiányt
Bár a krónikus alváshiányt nem tartjuk betegségnek, az bizonyos, hogy aki tartósan 7-8 óránál kevesebbet alszik, számos következménnyel nézhet szembe. A probléma pedig nem kis mértékű: amerikai felmérések szerint a felnőttek 18%-át érinti. (Nem is beszélve a kamaszokról, akiknek valójában éppen annyi alvásra, vagyis kb. 9 órára lenne szüksége, mint a prepubertás korúaknak, ennél azonban jellemzően jóval kevesebbet alszanak.)
Az
alváshiány okai szerteágazóak, de két fő kategóriára oszthatók: életmód tényezők, illetve a különböző betegségek okozta alvászavarok, különös tekintettel az ún. alvásbetegségekre. Az első kategóriába olyan faktorok tartoznak, mint több műszakos munka, jet lag, rossz alváshigiéné, tévé- és internethasználat, nem megfelelő alvási körülmények. Számtalan betegség (belgyógyászati, endokrinológiai, neurológiai, pszichiátriai, kardiológiai, pulmonológiai stb.) okozhat alvászavart, ezek közül fontos kiemelni az ún. elsődleges alvásbetegségek csoportját, mint pl. az alvásfüggő mozgászavarok (horkolás,
alvási apnoe) vagy az alvásfüggő mozgászavarok (
nyugtalan láb szindróma).
Így hat az egészségre az alváshiány
Az elmúlt 10 évben egyre több tanulmány bizonyította, hogy alváshiány nem csak kellemetlen és veszélyes nappali tüneteket okozhat (nem ritkán ez az oka a sofőrök fáradtságból adódó figyelem problémáinak), de bizonyos betegségek kockázatát is növeli. Ezek az alábbiak:
- elhízás (felnőtteknél és gyerekeknél is),
- cukorbetegség és előszobája, az inzulinrezisztencia,
- szív-érrendszeri betegségek és magas vérnyomás,
- szorongásos tünetek,
- depresszív hangulat,
- alkohol függőség.
Melyek az összefüggések?
Egyes kutatások szerint 27 éves korukra azok a felnőttek, akik kevesebb, mint 6 órát alszanak egy nap, 7.5-szer nagyobb eséllyel túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a kielégítően alvók. Az okok egyelőre nem teljesen tisztázottak, de azt már kimutatták, hogy a bizonyos hormonális hatások miatt az alváshiány növeli az étvágyat. Az elhízás pedig jelentősen hozzájárul az alvási apnoé (éjszakai légzéskimaradás) kockázatához, így az összefüggés kétirányú, éppen ezért a kezelésnek is érdemes összetettnek lennie.
- Cukorbetegség és inzulinrezisztencia
A Sleep Heart Health Study nevű kutatás azt bizonyította, hogy akik 5 órát vagy kevesebbet alszanak egy nap, 2.5-szer nagyobb eséllyel lesznek cukorbetegek, mint a 7-8 órát alvók. Az összefüggéseket még e téren is vizsgálják, különös tekintettel az alváshiány miatt felboruló cirkadián ritmus szerepére.
- Szív-érrendszeri betegségek
Az alváshiányt és az alvászavarokat nagy tanulmányok is összefüggésbe hozták már a szívinfarktussal, illetve a stroke-kal. Az 5 órányi vagy annál kevesebb alvás 45%-kal növeli meg a
szív-érrendszeri események rizikóját, amit olyan mechanizmusokkal lehet magyarázni, mint az alváshiány miatt emelkedő vérnyomás, a szimpatikus idegrendszeri folyamatok túlsúlyba kerülése és a csökkent glükóz tolerancia.
- Szorongás, depresszió, alkoholfüggőség
Krónikus alváshiányról beszámoló felnőttek közt jelentősen gyakrabban fordul elő mentális distressz, depresszív tünetek, szorongás és alkoholfüggőség – és ugyanez igaz a tinédzserekre is. A rossz hír, hogy a kapcsolat oda-vissza is felfedezhető.
Keresni kell az alváshiány okát!
- Az alváshiány okát nem mindig könnyű felkutatni, és ha nem egyértelmű az ok – mint például a váltott műszak miatt felborult alvás-ébrenlét ritmus – alapos kivizsgálásra lehet szükség. Ennek lehet fontos állomása az
alváslaborban történő vizsgálat, amely során számos alvászavarra vagy akár rossz alváshigiénés szokásra is fény derülhet – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ Alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus. - Ha pedig kiderül az ok, a megfelelő kezelés is kiválasztható, a pszichés segítségtől a gyógyszeres lehetőségekig, esetleg az alapbetegség kezeléséig. A rendezett, megfelelő mennyiségű és minőségű alvás pedig nem csak a nappali tüneteket oszlathatja el, de - mint látható - több betegség kockázatát is jelentősen csökkenti.
Forrás: Jóalvás Központ (www.joalvaskozpont.hu)
