Az éjszakai fogcsikorgatás, vagyis a bruxizmus az alvászavarok egyik leggyakoribb típusa. Sok esetben a fogcsikorgatást a partner fedezi fel, ha felébred annak zajára. Gyerekeknél és fiataloknál is gyakran előfordul a fogcsikorgatás, és sajnos az alvásminőség rontásán kívül egyéb szövődményeket is okozhat.
Tartalom
Fogcsikorgatással kapcsolatos szolgáltatásaink a JóAlvás Központban
Mit is jelent a fogcsikorgatás?
Mik a fogcsikorgatás típusai?
Milyen tüneteket okozhat a fogcsikorgatás?
Mik lehetnek a fogcsikorgatás okai?
Hogyan kezelhető a fogcsikorgatás?
Hova vezethet a fogcsikorgatás, ha nem kezelik?
Jóalvásközpont
+36 30 507 9822
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A fogcsikorgatás vagy bruxizmus azt jelenti, amikor valaki öntudatlanul nagy erővel szorítja össze a fogait, mintha rágni szeretne. A szorításon túl a két fogsor egymáshoz "dörzsölése", egymáson történő szoros mozgatása is jellemzi. A rágóizmok nagy erővel történő szorítása során ugyanis az állkapocs és a felső állcsont, illetve a rajtuk elhelyezkedő alsó és felső fogsor összeér. Normál esetben a rágóizom összehúzódása és a fogak összeérése egy tudatos folyamat, melynek célja a rágás, a táplálék feldarabolása. Fogcsikorgatás esetén azonban ez öntudatlanul történik, nem rágás céljából. A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokan észre sem veszik, hogy csikorgatják a fogaikat. Gyakran a partner jelzi a problémát, ő ugyanis hallhatja a fogcsikorgatást. Az alvás alatt jelentkező fogcsikorgatás egy alvással összefüggő mozgászavarnak számít. Azok az emberek, akik alvás közben összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, nagyobb valószínűséggel szenvednek más alvászavarokban is, például gyakran horkolnak, vagy légzési szünetek (alvási apnoe) is felléphet náluk.
Az enyhe fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. A tartósan fennálló állapot azonban a pihentető alvást gátolja, ezért érdemes szakembert felkeresni, ha az alvásunk mennyiségére és minőségére negatív hatással bír. Az alvás minőség rontása mellett a fogcsikorgatás állkapocs-rendellenességekhez, fejfájáshoz, fogsérüléshez és egyéb problémákhoz is vezethet.
Kapcsolódó cikkünk
Mit tegyen, ha 20 perc után sem tud elaludni?
Esténként fáradtan zuhan ágyba, de hosszabb idő elteltével még mindig csak álmatlanul forgolódik? Nincs egyedül a problémájával, az alvászavarok egyre ...
A fogcsikorgatás jelentkezhet nappal is, de gyakoribb az éjszaka, alvás közben fellépő fogcsikorgatás. Az éber fogcsikorgatás napközben jelentkezik, főként stresszes vagy koncentrációt igénylő helyzetben. A nappali fogcsikorgatás hátterében olyan érzelmek állhatnak, mint a szorongás, a stressz, a düh, a frusztráció vagy a feszültség. Ugyanakkor egy megküzdési stratégia is lehet, illetve mély koncentráció közbeni szokás.
Az éjszakai fogcsikorgatás – alvás bruxizmus - az egyik leggyakoribb alvászavar, amit horkolás és alvási apnoe is előidézhet. Fogcsikorgatás az alvás mély fázisaiban fordul elő. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha alvási apnoe okozza a problémát, az mindenképpen kezelésre szorul!
A fogcsikorgatás a fogak kopásához és a rágóizmok túlzott igénybevételéhez vezethet. A tünetek egy része ezek miatt jelentkezik, míg más részük az alvászavarból fakad. A fogcsikorgatás jelei és tünetei a következők lehetnek:
A fogak és az állkapocs hibás állása mellett sok esetben a stressz, lelki megterhelés, szorongás, étkezési zavarok és az álmatlanság is állhat a fogcsikorgatás hátterében. Az éjszakai fogcsikorgatás lehet alvás közbeni ébredéssel összefüggő rágási tevékenység.
A fogcsikorgatás gyakoribb a következő kockázati tényezők fennállása esetén:
Fogcsikorgatás esetén a cél a kiváltó ok kezelése, így szüntethető meg ugyanis a fogcsikorgatás és az abból fakadó alvászavar. Ha a kiváltó okként egy alapbetegséget, például a gastrooesophagealis refluxbetegséget (GERD) azonosítják, akkor ennek az állapotnak a kezelése javíthatja a fogcsikorgás állapotát. A fogcsikorgatás elsősorban alvászavarhoz köthető, így első körben érdemes egy szomnológus szakorvos felkeresése. Amennyiben a problémát hamar felfedezte az érintett, úgy az adott alvászavar kezelése is hamarabb elkezdhető, és annál kisebb az esélye a fogcsikorgatás egyéb szövődményeinek kialakulására. Sok esetben nincs szükség a fogcsikorgatás kezelésére. Sok gyermek kezelés nélkül kinövi a fogcsikorgatás időszakát, míg sok felnőtt nem csikorgatja vagy szorítja össze annyira a fogait, hogy terápiát igényeljenek. Ha azonban a probléma súlyos, a lehetőségek között szerepelnek bizonyos fogászati megközelítések, terápiák és gyógyszerek, amelyekkel megelőzhető a fogak további károsodása és enyhíthető az állkapocsfájdalom vagy kellemetlen érzés.
Természetesen van lehetőség csak a fogcsikorgatást is kezelni tünetileg: sínekkel, szájvédővel vagy fogászati korrekcióval, azonban ezek csak a tüneteket szüntetik meg, magát a problémát nem. A harapásemelő sínek és szájvédők célja, hogy elkerüljék a fogcsikorgatást és a fogcsikorgatás okozta károkat, ezek az eszközök ugyanis külön tartják a két fogsort és nem engedik őket dörzsölődni. Kemény akrilból vagy puha anyagból készülhetnek ezek az eszközök, és a felső vagy alsó fogakra illeszkednek. Súlyos esetekben - amikor a fogak kopása érzékenységhez vagy a megfelelő rágás képtelenségéhez vezetett – a fogorvosnak át kell alakítania a fogak rágófelületét, vagy koronát kell használnia a károsodás helyreállításához.
A gyógyszerek általában nem túl hatékonyak a fogcsikorgatás kezelésében, és több kutatásra van szükség a hatékonyságuk meghatározásához. A fogcsikorgatás kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak az izomlazítók, melyeket lefekvés előtt, rövid ideig érdemes szedni. A botulinum toxin egy formája, a Botox injekciói is segíthetnek néhány súlyos fogcsikorgatás esetén, akik nem reagálnak más kezelésekre. A kezelőorvos antidepresszánsok vagy szorongásoldó gyógyszerek rövid távú alkalmazását is javasolhatja, hogy segítsen kezelni a stresszt vagy más érzelmi problémákat, amelyek esetleg a fogcsikorgatás hátterében állnak. Ha stressz miatt csikorgatja a fogait, akkor a relaxációt elősegítő stratégiák, például a meditáció elsajátítása is segíthet. Fontos az alvással kapcsolatos rendellenességek, például az alvási apnoe kezelése is, mely javíthatja a fogcsikorgatás tüneteit is.
Habár sokan legyintenek rá, de a fogcsikorgatás egy olyan állapot, amit komolyabban kellene venni. Mivel a fogcsikorgatás öntudatlanul történik éjszaka, maga az érintett gyakran nem veszi észre. A fogcsikorgatás tünetei és a tartós fáradtság, kialvatlanság ugyan figyelmeztető jelek, de gyakran ezzel még nem fordulnak orvoshoz. Gyakori, hogy a partner unszolására keresnek fel egy orvost az érintettek, a partner alvását ugyanis zavarhatja a hangos fogcsikorgatás. Sok más esetben a fogcsikorgatás a fogorvosi vizsgálatok során kerül felismerésre, ilyenkor azonban már az elkopott fogak jelzik a probléma fennállását. Kezeletlen esetben ugyanis a fogcsikorgatás szövődményeket okozhat. A kezeletlen fogcsikorgatás következtében jellemzően károsodik a fogak zománcrétege, valamint állkapocs ízületi problémák léphetnek fel. A közvetlenül a fül előtt elhelyezkedő temporomandibuláris ízületekben felléphetnek rendellenességek, amelyek kattogásszerű hangot adhatnak ki, amikor kinyitja és becsukja a száját. Az állkapocs ízületi rendelleneségek fájdalmasak is lehetnek, valamint belőlük kifolyólag gyakran fejfájás is jelentkezhet. Ezek mellett a fogcsikorgatás nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvást okozhat. Fogcsikorgatás esetén tehát az alvászavarok szövődményei is felléphetnek, melyek a következők lehetnek:
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
