Az éjszakai fogcsikorgatás, vagyis a bruxizmus az alvászavarok egyik leggyakoribb típusa. Sok esetben a fogcsikorgatást a partner fedezi fel, ha felébred annak zajára. Gyerekeknél és fiataloknál is gyakran előfordul a fogcsikorgatás, és sajnos az alvásminőség rontásán kívül egyéb szövődményeket is okozhat.
Tartalom
Fogcsikorgatással kapcsolatos szolgáltatásaink a JóAlvás Központban
Mit is jelent a fogcsikorgatás?
Mik a fogcsikorgatás típusai?
Milyen tüneteket okozhat a fogcsikorgatás?
Mik lehetnek a fogcsikorgatás okai?
Hogyan kezelhető a fogcsikorgatás?
Hova vezethet a fogcsikorgatás, ha nem kezelik?
Jóalvásközpont
+36 30 507 9822
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A fogcsikorgatás vagy bruxizmus azt jelenti, amikor valaki öntudatlanul nagy erővel szorítja össze a fogait, mintha rágni szeretne. A szorításon túl a két fogsor egymáshoz "dörzsölése", egymáson történő szoros mozgatása is jellemzi. A rágóizmok nagy erővel történő szorítása során ugyanis az állkapocs és a felső állcsont, illetve a rajtuk elhelyezkedő alsó és felső fogsor összeér. Normál esetben a rágóizom összehúzódása és a fogak összeérése egy tudatos folyamat, melynek célja a rágás, a táplálék feldarabolása. Fogcsikorgatás esetén azonban ez öntudatlanul történik, nem rágás céljából. A fogcsikorgatás többnyire éjszaka jelentkezik, ezért sokan észre sem veszik, hogy csikorgatják a fogaikat. Gyakran a partner jelzi a problémát, ő ugyanis hallhatja a fogcsikorgatást. Az alvás alatt jelentkező fogcsikorgatás egy alvással összefüggő mozgászavarnak számít. Azok az emberek, akik alvás közben összeszorítják vagy csikorgatják a fogaikat, nagyobb valószínűséggel szenvednek más alvászavarokban is, például gyakran horkolnak, vagy légzési szünetek (alvási apnoe) is felléphet náluk.
Az enyhe fogcsikorgatás nem feltétlenül igényel kezelést. A tartósan fennálló állapot azonban a pihentető alvást gátolja, ezért érdemes szakembert felkeresni, ha az alvásunk mennyiségére és minőségére negatív hatással bír. Az alvás minőség rontása mellett a fogcsikorgatás állkapocs-rendellenességekhez, fejfájáshoz, fogsérüléshez és egyéb problémákhoz is vezethet.
Kapcsolódó cikkünk
5 ok arra, hogy miért érzi magát fáradtnak
Ha reggelente sem ébred kipihenten, és napközben sem érzi túl energikusnak magát, annak több oka is lehet. Dr. Vida Zsuzsanna neurológus, alvás specialista, a JóAlvás ...
A fogcsikorgatás jelentkezhet nappal is, de gyakoribb az éjszaka, alvás közben fellépő fogcsikorgatás. Az éber fogcsikorgatás napközben jelentkezik, főként stresszes vagy koncentrációt igénylő helyzetben. A nappali fogcsikorgatás hátterében olyan érzelmek állhatnak, mint a szorongás, a stressz, a düh, a frusztráció vagy a feszültség. Ugyanakkor egy megküzdési stratégia is lehet, illetve mély koncentráció közbeni szokás.
Az éjszakai fogcsikorgatás – alvás bruxizmus - az egyik leggyakoribb alvászavar, amit horkolás és alvási apnoe is előidézhet. Fogcsikorgatás az alvás mély fázisaiban fordul elő. Fontos mielőbb szakorvoshoz fordulni, mert ha alvási apnoe okozza a problémát, az mindenképpen kezelésre szorul!
A fogcsikorgatás a fogak kopásához és a rágóizmok túlzott igénybevételéhez vezethet. A tünetek egy része ezek miatt jelentkezik, míg más részük az alvászavarból fakad. A fogcsikorgatás jelei és tünetei a következők lehetnek:
A fogak és az állkapocs hibás állása mellett sok esetben a stressz, lelki megterhelés, szorongás, étkezési zavarok és az álmatlanság is állhat a fogcsikorgatás hátterében. Az éjszakai fogcsikorgatás lehet alvás közbeni ébredéssel összefüggő rágási tevékenység.
A fogcsikorgatás gyakoribb a következő kockázati tényezők fennállása esetén:
Fogcsikorgatás esetén a cél a kiváltó ok kezelése, így szüntethető meg ugyanis a fogcsikorgatás és az abból fakadó alvászavar. Ha a kiváltó okként egy alapbetegséget, például a gastrooesophagealis refluxbetegséget (GERD) azonosítják, akkor ennek az állapotnak a kezelése javíthatja a fogcsikorgás állapotát. A fogcsikorgatás elsősorban alvászavarhoz köthető, így első körben érdemes egy szomnológus szakorvos felkeresése. Amennyiben a problémát hamar felfedezte az érintett, úgy az adott alvászavar kezelése is hamarabb elkezdhető, és annál kisebb az esélye a fogcsikorgatás egyéb szövődményeinek kialakulására. Sok esetben nincs szükség a fogcsikorgatás kezelésére. Sok gyermek kezelés nélkül kinövi a fogcsikorgatás időszakát, míg sok felnőtt nem csikorgatja vagy szorítja össze annyira a fogait, hogy terápiát igényeljenek. Ha azonban a probléma súlyos, a lehetőségek között szerepelnek bizonyos fogászati megközelítések, terápiák és gyógyszerek, amelyekkel megelőzhető a fogak további károsodása és enyhíthető az állkapocsfájdalom vagy kellemetlen érzés.
Természetesen van lehetőség csak a fogcsikorgatást is kezelni tünetileg: sínekkel, szájvédővel vagy fogászati korrekcióval, azonban ezek csak a tüneteket szüntetik meg, magát a problémát nem. A harapásemelő sínek és szájvédők célja, hogy elkerüljék a fogcsikorgatást és a fogcsikorgatás okozta károkat, ezek az eszközök ugyanis külön tartják a két fogsort és nem engedik őket dörzsölődni. Kemény akrilból vagy puha anyagból készülhetnek ezek az eszközök, és a felső vagy alsó fogakra illeszkednek. Súlyos esetekben - amikor a fogak kopása érzékenységhez vagy a megfelelő rágás képtelenségéhez vezetett – a fogorvosnak át kell alakítania a fogak rágófelületét, vagy koronát kell használnia a károsodás helyreállításához.
A gyógyszerek általában nem túl hatékonyak a fogcsikorgatás kezelésében, és több kutatásra van szükség a hatékonyságuk meghatározásához. A fogcsikorgatás kezelésére alkalmazható gyógyszerek közé tartoznak az izomlazítók, melyeket lefekvés előtt, rövid ideig érdemes szedni. A botulinum toxin egy formája, a Botox injekciói is segíthetnek néhány súlyos fogcsikorgatás esetén, akik nem reagálnak más kezelésekre. A kezelőorvos antidepresszánsok vagy szorongásoldó gyógyszerek rövid távú alkalmazását is javasolhatja, hogy segítsen kezelni a stresszt vagy más érzelmi problémákat, amelyek esetleg a fogcsikorgatás hátterében állnak. Ha stressz miatt csikorgatja a fogait, akkor a relaxációt elősegítő stratégiák, például a meditáció elsajátítása is segíthet. Fontos az alvással kapcsolatos rendellenességek, például az alvási apnoe kezelése is, mely javíthatja a fogcsikorgatás tüneteit is.
Habár sokan legyintenek rá, de a fogcsikorgatás egy olyan állapot, amit komolyabban kellene venni. Mivel a fogcsikorgatás öntudatlanul történik éjszaka, maga az érintett gyakran nem veszi észre. A fogcsikorgatás tünetei és a tartós fáradtság, kialvatlanság ugyan figyelmeztető jelek, de gyakran ezzel még nem fordulnak orvoshoz. Gyakori, hogy a partner unszolására keresnek fel egy orvost az érintettek, a partner alvását ugyanis zavarhatja a hangos fogcsikorgatás. Sok más esetben a fogcsikorgatás a fogorvosi vizsgálatok során kerül felismerésre, ilyenkor azonban már az elkopott fogak jelzik a probléma fennállását. Kezeletlen esetben ugyanis a fogcsikorgatás szövődményeket okozhat. A kezeletlen fogcsikorgatás következtében jellemzően károsodik a fogak zománcrétege, valamint állkapocs ízületi problémák léphetnek fel. A közvetlenül a fül előtt elhelyezkedő temporomandibuláris ízületekben felléphetnek rendellenességek, amelyek kattogásszerű hangot adhatnak ki, amikor kinyitja és becsukja a száját. Az állkapocs ízületi rendelleneségek fájdalmasak is lehetnek, valamint belőlük kifolyólag gyakran fejfájás is jelentkezhet. Ezek mellett a fogcsikorgatás nem megfelelő mennyiségű és minőségű alvást okozhat. Fogcsikorgatás esetén tehát az alvászavarok szövődményei is felléphetnek, melyek a következők lehetnek:
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
