A délutáni alvásról

Módosítás:2022.04.14 01:45

A délutáni szieszta jól bevált szokás a mediterrán országokban: az ebédet követő időszakban elcsendesül a város, az emberek elvonulnak, pihennek. E szokás kialakulásában természetesen szerepe van ezen országok éghajlati viszonyinak, a déli hőségnek. Nem véletlen, hogy elsősorban a nyári kánikula idején vágyunk mi is egy kis sziesztára.

Ha túl rövid az éjszaka

délutáni alvás, szieszta, kevés alvásGyakori probléma, hogy rosszul és keveset alszunk. Habár az egyéni alvásigények eltérőek lehetnek, azért általánosságban elmondhatjuk, hogy huzamosabb időn keresztül, napi 5-6 óra alvás nem elég ahhoz, hogy napközben jól teljesítsünk. Ha nem orvosi kezelést igénylő alvászavarok állnak a kialvatlanság hátterében, hanem folyamatos időhiányban szenvedünk, és emiatt rövidül meg az éjszakai alvásidő, akkor a napközbeni szunyókálás hasznos lehet – tanácsolja dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa.

A kevesebb, néha több

Fontos azonban mértéket tartanunk, mert a túl hosszúra sikeredett napközbeni alvással sajnos épp ellenkező hatást érünk el. Ha a tervezett szundítás másfél óránál továbbra nyúlik, szinte biztos, hogy még fáradtabbak, nyúzottabbak leszünk utána. Szakértők szerint napi 15-20 perc az, amit érdemes délutáni szundításra fordítanunk. Érdekesség, hogy az alvásidő hossza szerint frissülnek fel egyes képességeink is:
  • 20 perc elteltével figyelmünk és a motoros képességek javulnak, melyeknek jó hasznát vesszük például a gépelésben.
  • 30-60 perces alvással már a memóriánk is felfrissül, és kreativitásunk is szárnyra kap.
  • 60-90 perc alatt pedig az alvás már a REM, vagy „gyors szemmozgás” fázisban zajlik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. 
Kutatások igazolják, hogy frissítő hatása mellett a napközbeni pihenés a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és a stresszt is képes csökkenteni.

Szundi-kisokos

Ha jól esik és lehetőségünk van rá, kialakíthatunk egy olyan napirendet, amiben a pihenés minden nap megközelítőleg azonos időpontra esik. Célszerű ezt a nap közepére, 13 és 15 óra közé tenni. Használjuk a telefon ébresztőjét, hogy szunyókálás közben ne fél szemmel az órát figyeljük, ha nem szeretnénk elaludni. Ha tudjuk, hogy 30 percünk van pihenésre, akkor eszerint állítsuk be az ébresztőt, így biztosan nem nyúlik a tervezettnél hosszabbra a pihenő. Jó, ha erre az időre a fényt kizárjuk. Sötétben gyorsabb és pihentetőbb az alvás, erre a célra egy szemfedő is megfelel. Alvás közben a testhőmérséklet csökken, ezért vékony pléddel takarózzunk szunyókálás alatt. Ne feledjük azonban, hogy a napközbeni aluszékonyságnak, álmosságnak gyakran a nem megfelelő alvásminőség az oka! Ha tehát rendszeresen vágyunk a napközbeni alvásra, feltétlenül keressünk fel alvásspecialista szakembert, aki eldönti, nem kóros folyamat, alvásbetegség áll-e a tünetek hátterében!

Téma szakértője

Dr. Vida Zsuzsanna

Dr. Vida Zsuzsanna

neurológus, szomnológus

  • Specialitások:

    Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

    • Előjegyzés

    Kapcsolódó oldalak

    Nappali tünetek

    Nappali tünetek
    Hiperinszomnia

    Hiperinszomnia
    Alvási apnoé

    Alvási apnoé