Bárkivel előfordulhat feledékenység, vagy a koncentrálóképesség ideiglenes romlása. A memóriaromlás hátterében gyakran kialvatlanság, kimerültség vagy akár stressz is állhat. Nem szabad azonban félvállról venni a memóriaromlás tünetét, mert nem csak alvászavart, hanem súlyos betegséget is jelezhet!
Kapcsolódó szolgáltatásaink a JóAlvás Központban
Mit jelent a memóriaromlás?
Mik a memóriaromlás tünetei?
Hogyan kapcsolódik össze a memóriaromlás és az alvás?
A kialvatlanság és az alvászavarok állhatnak a memóriaromlás hátterében?
Mi más miatt jöhet létre memóriaromlás?
Jóalvásközpont
+36 30 507 9822
Jelentkezzen be online kivizsgálásra!
A memóriaromlás vagy más néven feledékenység egy gyakori panasz, ami bármely életkorban jelentkezhet, de gyakrabban látjuk az idősek körében. A memóriaromlás ugyanis egy normális fiziológiai folyamat 45 éves kortól, az agy élessége idővel csökken. Fokozhatja a memóriaromlás kockázatát, ha bizonyos betegségek is fennállnak. A szív- és érrendszeri betegségekben és az elhízásban szenvedőknél nagyobb a kockázata a memóriaromlás kialakulásának, ugyanis ezen állapotokban csökken az agyi véráramlás. Ezzel szemben az egészséges és kiegyensúlyozott életmódról ismert, hogy segít megelőzni a memóriaromlás kialakulását. A memóriaromlás mögött ártalmatlan ok is állhat, mint például stressz, fáradtság, folyadékhiány vagy alvászavar. Azonban azt hozzá kell tenni, hogy ezek is csak addig tekinthetők ártalmatlannak, amíg nem válnak krónikussá és nem válnak súlyos mértékűvé!
A memóriaromlás azt jelenti, hogy sérül az emlékek létrehozásának, megőrzésének vagy felidézésének képessége. Memóriaromlás esetén az illető nehézségeket tapasztal a korábban megtanult információk felidézésében vagy új információk megjegyzésében. A memóriaromlás fokozatosan vagy hirtelen is bekövetkezhet, és számos okból eredhet. A memóriaromlás lehet átmeneti vagy tartós, és a mindennapi élet különböző területein problémákat okozhat. Gyakran társul a koncentrálóképesség csökkenésével is a memóriaromlás, súlyosabb formában memóriazavar is kialakulhat. A memóriazavar súlyosabb, mint a mindennapi feledékenység, egy olyan állapotot jelent, amely megakadályozza a beteget a biztonságos és hatékony életvezetésben. A memóriaromlás lehet rövid vagy hosszútávú:
A memóriaromlás a következő tünetekkel jellemezhető:
Sokan nem tudják, de szorosan összekapcsolódik a memóriaromlás és az alvás mennyisége, minősége. Az alvásnak szerepe van a kulcsfontosságú emlékek megőrzésében és a felesleges információk selejtezésében. A legújabb tanulmányok alapján úgy tűnik, hogy az elégtelen és a túlzott mennyiségű alvás is befolyásolhatja a memóriafeldolgozást és más kognitív folyamatokat. A nem elegendő alvás akár 40%-kal is csökkentheti a tanulási képességet. A jó éjszakai pihenés tehát nemcsak a jó fizikai egészséget segíti elő, hanem lehetővé teszi az agyunk megfelelő működését is, és az emlékek megszilárdítását. Az elegendő mennyiségű pihenés segít abban, hogy jobban sikerüljön feldolgozni az új információkat ébredés után; valamint abban, hogy az agy emlékekké alakítsa és tárolja a nap során megtanult információkat.
Egy egészséges felnőtt alvási ciklusa négy különböző szakaszból áll. Az első két szakasz a könnyű NREM alvás (nem gyors szemmozgások szakasza), a harmadik pedig a mély vagy ,,lassú hullámú" NREM alvás, a negyedik a REM (gyors szemmozgások szakasza). Ezek a szakaszok váltakoznak egy éjszaka során. Az első három szakasz készíti fel az agyat a másnapi új információk megtanulására. Ezekben a NREM szakaszokban az agy az előző napi emlékeket is átválogatja, és kiszűri a fontos emlékeket, valamint szelektálja a többit. A kiválasztott emlékek konkretizálódnak, amint elkezdődik a mély NREM alvás, és ez a folyamat a REM alvás alatt is folytatódik. Az érzelmi emlékek feldolgozása is a REM szakaszban történik, ahogyan az álmodás is. A talamusz továbbítja az öt érzékszervből érkező jeleket az agykéreghez, amely értelmezi és feldolgozza az információkat. A talamusz a NREM szakaszok alatt nagyrészt inaktív, de a REM alvás kezdetekor információkat továbbít az agykéregbe, amik beépülnek az álmokba.
Nagyban függ az életkortól, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége éjszakánként. A gyermekeknek több alvásra van szükségük, és egy jó éjszakai alvás után erősebb az emlékek megszilárdulása. Azonban a túlzott mennyiségű alvás is kognitív károsodásokhoz vezethet. Éppen ezért minden embernek törekednie kell az optimális mennyiségű éjszakai alvásra, mivel a túl kevés vagy túl sok alvás is negatív következményekkel járhat, és létrejöhet memóriaromlás.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A nem megfelelő alvás hatással van a kognitív funkciókra és létrejöhet memóriaromlás miatta. Az alváshiány tünetei közül az emlékezési nehézségek, vagyis a memóriaromlás az egyik leggyakoribb. Emellett tanulási és összpontosítási nehézségek, csökkent döntéshozatali képesség, valamint gyenge érzelmi és viselkedési kontroll is jelentkezhet az alváshiány miatt. A memóriaromlás összefügg azzal, hogy az alvászavarok vagy a kevés alvás miatt az agynak nincs elegendő ideje arra, hogy új pályákat hozzon létre a nemrég tanult információk számára. Így az alváshiány rontja az emlékek megszilárdulását. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát arra, hogyan jöhet létre memóriaromlás az alvászavarok miatt:
Egyes tanulmányok szerint az életkor előrehaladtával is csökken az alvás minősége. Ez a lassú hullámú alváshoz kapcsolódik. A lassú hullámok az agy egy olyan területén keletkeznek, amelyet mediális prefrontális kéregnek neveznek. A mediális prefrontális kéreg idővel leépül, és ennek következtében az idősebb emberek jellemzően kevesebb lassú hullámú alvást tapasztalnak egy normál alvási ciklus során, és nehezebben dolgozzák fel az emlékeket.
Alvási apnoeban szenvedő embereknél az éjszakai alvás ritmusa felborul, jellemzően az alvás mélysége és minősége nem megfelelő, főként a légzéskimaradások miatt. Ennek okán nappal gyakori tünetként jelentkezik fáradtság, feledékenység, illetve a koncentrálóképesség gyengülése. Az alvási apnoe zavarhatja az emlékezet konszolidációs folyamatát, ami miatt az emberek nehezen idéznek fel bizonyos emlékeket a saját életükből.
Az alvászavarok krónikus fáradtság szindrómához is vezethetnek. A krónikus fáradtság szindrómát súlyos szellemi és akár fizikai kimerültség is jellemzi. Gyakran társul feledékenységgel, ingerlékenységgel és a koncentrálóképesség csökkenésével. Amennyiben az emlékezőképesség romlása fokozódik, vagy tartóssá válnak a memória problémák, befolyással vannak a mindennapi tevékenységeinkre, akkor javasolt mielőbb szakorvost felkeresni.
A memóriaromlás az alvással kapcsolatos betegségek mellett jelezhet egyéb betegségeket is. Idős korban akár a demencia jele is lehet a memóriaromlás, de életkortól függetlenül mindenképpen javasolt orvoshoz fordulni memóriaromlás esetén, mert a diagnózis megállapítása szakorvos feladata!
Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy mi minden más miatt jöhet létre memóriaromlás:
Specialitások:
alvási apnoe kivizsgálás
otthoni alvásvizsgálat
COVID utáni alvászar, szorongás kivizsgálása
horkolás kivizsgálás és kezelés
egyéb neurológiai panaszok
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelés helyszíne: 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
