Aktuális témákról, és az egyre inkább előtérbe kerülő területről, a szomnológiáról, valamint a hozzá kapcsolódó társszakmák újdonságairól hallhattak magas színvonalú előadásokat mindazok, akik részt vettek a Jóalvás Központ – Prima Medica és a Prima Medica Egészségközpontok szakmai napján februárban. Az alvás felépítését, annak betegségeit, az ebből fakadó és az ezt okozó kórképeket, a kivizsgálás lehetőségeit a szakterületek elismert képviselői mutatták be.
Alvászavarok, alvással kapcsolatos panaszok kivizsgálási és terápiás lehetőségei a Jóalvás Központ – Prima Medicában
dr. Vida Zsuzsanna PhD
neurológus, szomnológus
Jóalvás Központ – Prima Medica
Bevezető előadásában Vida főorvosnő hangsúlyozta, hogy a népesség 95%-a tapasztalatot szerez valamilyen alvási problémával élete során, tehát nem lehet eléggé kiemelni a terület jelentőségét. Az előadó beszélt a kivizsgálás felépítéséről a laborvizsgálatoktól a társszakmák bevonásáig. Dr. Vida Zsuzsanna nem csak azt sorolta, mi minden okozhat alvászavart, de részletesebben bemutatta a nem megfelelő alvási magatartást, és azt a rengeteg betegséget, amelyek szintén ilyen hatással lehetnek. Külön szót ejtett az OSAS és a jogosítvány engedélyezés kapcsolatáról, és arról, mit lehet tenni, ha OSAS gyanúja merül fel. A műszeres vizsgálatok sorában beszélt az Apnoe-linkről, a poliszomnográfiáról és számos ehhez kapcsolódó leletet is elemzett. A Jóalvás Központ jövőbeli terveinek ismertetése után a szomnológus egy esetbemutatással zárta a prezentációt, amelyben egy sikeres nyugtalan láb szindróma kezelésről beszélt.
Alvásvizsgálat az asszisztens szemével
Ütő Zsuzsanna
neurofiziológiai szakasszisztens
Jóalvás Központ – Prima Medica
Gyakorlati szemléletű prezentációjában Ütő Zsuzsanna elmagyarázta, hogy az alvástechnikus a kapocs az orvos és a páciens között, akinek legfontosabb feladata a fiziológiás alvás paramétereinek rögzítése és a betegvezetés. A Jóalvás Központ – Prima Medica alváslaborjának bemutatása során a szakember felvillantotta az adminisztráció és a paraméterezés jelentőségét és részletesen beszélt a beteg „felszerelése” körüli teendőkről, a feladat összetett mivoltáról. A központ lehetőségei közül a poliszomnográfiás vizsgálat és a CPAP titrálás folyamatát mutatta be és hangsúlyozta az orvos és az asszisztens közti együttműködés jelentőségét.
Az alvásfüggő légzészavarok és az obezitás kapcsolata
Dr. Kunos László PhD
tüdőgyógyász, szomnológus, orvosigazgató
Református Pulmonológiai Centrum
Témájának felvezetéseként Kunos professzor megdöbbentő illusztrációkkal mutatta be az obezitás következményeit az ectopiás zsírlerakódásoktól a gyulladásos kaszkádokig. Mindezekből következően leírta az alvás alatt bekövetkező változásokat és azt, hogyan befolyásolja ezeket a folyamatokat az elhízás. Az alvás alatti légzészavarok közül részletesen leírta az obstruktív alvási apnoét (OSA), annak diagnosztikus kritériumaitól a következményként megjelenő szisztémás hatásokig, amelyek részben az alvásfragmentáció, részben az intermittáló hipoxia jelenségéig vezetnek. Az OSA kezelési lehetőségei közül kiemelte az életmódváltást, obezitás esetén célzottan a fogyást, ezen belül pedig a GLP-1 gyógyszerek szerepét. Előadásának második felében dr. Kunos László az obezitás hipoventiláció szindrómáról (OHS) osztotta meg ismereteit. A diagnosztikus kritériumok közt felhívta a figyelmet az ébrenléti hipoventilációra (PaCO
2 > 45 Hgmm), amely artériás, kilégzésvégi, vagy transzkután méréssel van detektálva. Szemléletesen bemutatta az OHS-es betegekre jellemző tüneteket és a betegség klinikai következményeit. Zárásként a hipoventiláció kezelésében felmerülő eszközös lehetőségekről beszélt.
Alvászavarok a gyermekneurológiában
dr. Farkas Viktor
gyermekneurológus
Bókay utcai gyermekklinika, Neurológiai Központ – Prima Medica
Gyermekekre koncentráló előadásában Farkas főorvos úr azokra az alvás alatt fellépő, csak részleges ébredéssel járó biológiai és pszichés jelenségekre hívta fel a figyelmet, melyek döntően a gyermekkorban jelentkeznek. A paraszomniák közül kiemelte a pavor nocturnust és az enuresist, a többi említett zavar mellett. Mindezek kivizsgálásában az alvásvizsgálatok lehetőségeiről is beszélt. Az alvással összefüggésben az előadó kitért az epilepszia, a CSWSS, a CCHS, a csecsemőkori bölcsőhalál rövid ismertetésére, majd bemutatta a BRUE nevű jelenséget, ami nem egy konkrét diagnózis, hanem egy csecsemőknél hirtelen fellépő, rövid ideig tartó, majd múló epizód. Előadásának következő részében az alvás során végbemenő cardiorespiratorikus szabályozás lehetséges zavariról beszélt dr. Farkas Viktor, majd röviden vázolta a hiperszomniák típusait.
Paraszomniák, diagnosztikai kérdések
dr. Szűcs Anna PhD
neurológus, szomnológus
Neurológiai Központ – Prima Medica
Rendkívül informatív előadásában Szűcs doktornő elsősorban az alvás-disszociációkra és az alvás-ébrenlét disszociációkra hívta fel a figyelmet. A kóros jelenségek felé haladva említést tett többek közt a nappali alvásbetörésekről, a lokális alvásról, a delíriumról. Eminens példaként a paraszomniákat és az alvásfüggő epilepsziákat kiemelve, dr. Szűcs Anna beszélt a differenciálás és a diagnózis jelentőségéről, utóbbi eszközeiként felsorolva az anamnézist, az EEG-t, az otthoni videofelvételt és főként a poliszomnográfiát. Az elhangzottakhoz kapcsolódó kórképeket a doktornő gazdag videós anyaggal is demonstrálta. A diagnosztikai nehézségek közt hangsúlyozta, hogy nagy hasonlóságokat mutathatnak az epilepsziás rohamok a paraszomniákkal és a pszichogén rohamokkal, a NREM és a REM paraszomnia, illetve a horkolás és az epilepsziás roham. Végezetül szempontokat adott a differenciáláshoz, újabb felvételekkel illusztrálva az egyes jelenségeket, a hallgatóságot is bevonva a megfigyelésekbe.
Alvászavarok és neurodegeneratív betegségek kapcsolata
dr. Para Szabolcs
neurológus
Jóalvás Központ – Prima Medica
Para doktor bevezetőjében az alvás jelentőségéről, az alvás fázisairól, az alvás-ébrenlét szabályozó hálózatairól beszélt. A glymphaticus rendszerrel kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra, hogy az alvás során képes az agy eltávolítani a „salakanyagait”. Ezzel összefüggésben a neurodegeneratív betegségek kialakulásában bemutatta a kóros fehérje felhalmozódás és az emiatt kialakuló gyulladás, sejtpusztulás folyamatát. A neurodegeneratív betegségek és alvászavarok témakörben dr. Para Szabolcs említette a szinukleinopátiákat, a tauopátiákat, a motoneuron-, a trinukleotid repeat-, és a prion betegségeket, valamint egyéb ritkább kórképekről is szót ejtett, mindezek alcsoportjait is felvázolva. A kezelési lehetőségek közt a gyógyszeres és nem gyógyszeres terápiák lehetőségeire is felhívta a figyelmet. Prezentációja következő szakaszában az előadó bemutatta a REM magatartási zavar, a Parkinson-kór, a Lewy-testes demencia, az Alzheimer-kór és más kórképek összefüggéseit az alvással és röviden felvázolta a kivizsgálás és kezelés lehetőségeit.
A fül-orr-gégész szerepe az OSAS diagnosztikájában és terápiájában
dr. Csóka János
fül-orr-gégész, fej-nyak sebész
Fül-orr-gége Központ – Prima Medica
A nap során sokat emlegetett OSAS vonatkozásában Csóka doktor előadásában kiemelte, hogy a fül-orr-gégész szerepe a felső légúti anatómia részletes feltérképezése és szükség esetén annak sebészi korrekciója lehet. Hangsúlyozta, hogy a sebészi kezelés nem konkurenciája, inkább kiegészítése lehet a CPAP terápiának. Az OSAS patomechanizmusáról szólván, az előadó megnevezte az anatómiai és funkcionális okokat, amelyek kivizsgálása legtöbbször multidiszciplináris feladat, amelyben akkor kap nagy szerepet a fül-orr-gégész, ha a légúti obstrukció okát és helyét kell megállapítani. Kiemelte az obstrukció dinamikájának vizsgálatában nagy szerepet játszó alvásendoszkópia (DISE) lehetőségét és videós anyaggal illusztrálta az így készült tipikus leleteket és az ebből levonható következtetéseket. A terápiás lehetőségekkel kapcsolatban dr. Csóka János a lépcsőzetes megközelítést hangsúlyozta, amely az életmódváltástól a műtétig terjed. A műtétekkel kapcsolatban felhívta a figyelmet a helyes indikációra, valamint a DISE és az alváslabor eredményei alapján történő megfelelő betegkiválasztásra. Előadásának záró részében a szakember részletesen bemutatta az egyes műtéti lehetőségek indikációit, technikáját és várható eredményeit.
Mit tehet a gyógytornász az alvásminőség javításáért?
Végh-Fazekas Fanni
Gyógytornász MSc, PhD hallgató
Jóalvás Központ – Prima Medica
A társszakmára kitekintő előadásában Végh-Fazekas Fanni hangsúlyozta, hogy az alvásnak döntő szerepe van a rehabilitációban, a fájdalomfeldolgozásban, a neuroplaszticitásban és az immunrendszer működésében. Miután kifejtette, hogyan befolyásolja mindezt a nem megfelelő alvás, azt is bemutatta, milyen pozitív effektusokkal bír a mozgás ezen a területen. Gyakorlatias megközelítésében a gyógytornász megosztotta a hallgatósággal, mikor érdemes mozogni (ideális a reggel vagy kora délután), milyen mozgásoknak van a legelőnyösebb hatása az alvásra (például tempós gyaloglás, futás, úszás, erősítés), és hangsúlyozta, hogy a rendszeresség a legfontosabb. Előadása második felében a szakember három kutatás eredményeit mutatta be, amelyek a súlyzós edzés, az aerob edzés és az úszó-vízi edzés alvásra gyakorolt pozitív hatásait igazolták.
Az előadások egyik legfontosabb tanulsága talán mindenki számára az lehetett, hogy az alvás sokkal fontosabb szerepet játszik az ember életében, mint sokáig gondolták, így ha zavart szenved, minden lehetőséget meg kell ragadni annak rendezésére, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás visszaállítására.
Forrás: Jóalvás Központ - Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)
