Alvási apnoé

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé

Az alvási apnoé okai

Az alvási apnoé kockázati tényezői

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé tünetei

Kinél fordulhat elő alvási apnoé?

Egészségi kockázat az alvási apnoé miatt

Az alvási apnoé kivizsgálása

Az alvási apnoé - éjszakai légzéskimaradás kezelése

Az alvási apnoé szövődményei

Alvási apnoéval kapcsolatos szolgáltatásaink

• szakorvosi vizit
• otthoni alvásvizsgálat
• bentalvásos alvásvizsgálat
• légsínterápia beállítása
• CPAP kezelés
• jogosítványhoz szakvélemény 
  Online Bejelentkezés

  Dr. Vida Zsuzsanna

  +36 30 507 9822

  Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

  

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé

Az éjszakai légzéskimaradás légúti szűkület okozta tünet-együttes. Más kifejezéssel OSAS (Obstruktív Sleep Apnoe Szindróma), magyarul alvási apnoé szindróma. Gyakori jelenség, amit átmeneti garatelzáródást okoz alvás közben. Az éjszakai légzéskimaradás ártalmatlan tünetnek tűnhet, viszont ha alvás közben sokszor előfordul, már komoly egészségi károsodást is okozhat, sőt életveszéllyel is járhat. Az alvási apnoé kivizsgálására alvásvizsgálat, kezelésére pedig fül-orr-gégészeti kisműtétek jelentenek megoldást. Az éjszakai légzéskimaradás becslések szerint több mint 500 ezer embert érint hazánkban. Az érintettek többsége mind éjszakai, mind pedig nappali tüneteket észlelhet magán, ám előbbieket és azok súlyosságát jellemzően a hozzátartózók tudják körülírni, de természetesen az érintett is tapasztalja a tüneteket, illetve az éjjeli légzéskimaradás következményeit. A beteg leggyakrabban azt érzékeli, hogy gyakran felébred éjszaka, ám a tünetek ennél szerteágazóbbak. Az alvási apnoé értelemszerűen befolyásolja a pihenést, így a nappali tünetek több panaszt okozhatnak. A rossz minőségű alvás következtében nappali fáradékonyság, ingerlékenység és memóriazavar is jelentkezhet a kialvatlanság miatt. 

Az alvási apnoé okai

Az éjszakai légzéskimaradás akkor következik be, amikor alvás közben a légzőizmok ellazulnak, és a felső légutak beszűkülnek, megnehezítve a levegő áramlását. Alvási apnoé esetén az izmok túlságosan elernyednek, a laza szövetek a légáramlás hatására rezonálnak, ami nemcsak a légutak szűkületét, hanem időnként azok teljes elzáródását is okozhatja.

Ha a légzéskimaradás tíz másodpercnél hosszabb ideig tart és rendszeresen ismétlődik, az már komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel oxigénhiányt idéz elő a szervezetben. Ez az állapot megakadályozza a nyugodt, pihentető alvást, és hosszú távon krónikus fáradtsághoz vezethet.

A horkolás a légutak beszűkülésének és a gátolt légáramlásnak a következménye. Ha a levegő teljesen elakad, alvási apnoé alakul ki, és a vér oxigénszintje csökkenni kezd. Ezt az oxigénhiányt az agy érzékeli, és erőteljes légvételre készteti a szervezetet, amely néhány mély lélegzetvétellel helyreállítja a normál légzést. Egy alvási apnoéban szenvedő személy megfigyelésekor azt láthatjuk, hogy rövid időre leáll a légzése, majd egy mély, horkantásszerű légvétellel és némi fulladozással tér vissza a normális légzés ritmusához.

Kapcsolódó cikkünk

A narkolepszia három jellegzetes tünete

Narkolepszia férfiak és nők körében azonos arányban fordul elő. Kialakulása jellemzően serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődik. Első jele rendszerint a túlzott nappali ...

Az alvási apnoé kockázati tényezői

Ahogyan számos más betegség esetében, úgy az alvási apnoé – vagyis az éjszakai légzéskimaradás – kialakulásának is vannak kockázati tényezői. Bár ezek önmagukban nem feltétlenül vezetnek a betegség kialakulásához, több tényező együttes jelenléte jelentősen növeli az alvási apnoé esélyét.

Az egyik legjelentősebb kockázati tényező a túlsúly. A felső légutak körüli zsírszövet nyomást gyakorolhat a légutakra, ami akadályozza a levegő áramlását és előidézheti az éjszakai légzéskimaradást. Hasonlóan magas kockázati tényezőt jelent a dohányzás is, amely a szervezetben gyulladásos folyamatokat tart fenn, illetve folyadékvisszatartást okoz, ami tovább szűkítheti a légutakat.

A genetikai hajlam szintén szerepet játszhat az alvási apnoé kialakulásában. Egyes családokban halmozottan fordulhat elő ez az állapot, ami részben örökletes tényezőknek, részben pedig olyan alapbetegségeknek köszönhető, amelyek szintén növelhetik a légzéskimaradás kockázatát. Ilyenek például a magas vérnyomás és a cukorbetegség.

Ezen kívül a fül-orr-gégészeti problémák, például az orrsövényferdülés vagy a megnagyobbodott mandulák is hozzájárulhatnak az alvási apnoé kialakulásához. Végül, de nem utolsósorban a nem is befolyásoló tényező lehet, mivel a férfiaknál nagyobb valószínűséggel fordul elő ez a betegség, mint a nőknél.

Az éjszakai légzéskimaradás - alvási apnoé tünetei

Az alvási apnoé egyik legjellemzőbb tünete a szakaszos, egyenetlen horkolás, amelyet időnként légzésszünetek szakítanak meg. Ilyenkor a légzés rövid időre leáll, majd hirtelen újraindul. Az ebben szenvedők gyakran tapasztalnak nappali fáradtságot, ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket, valamint éjszakai tüneteket, mint például szájszárazság, gyomorsav-visszaáramlás (reflux), fejfájás és magas vérnyomás.

Az alábbiakban részletesebben is bemutatjuk az alvási apnoé leggyakoribb tüneteit:

Éjszakai légzéskimaradás

Az alvási apnoé legfőbb jellemzője a légzési szünetek előfordulása alvás közben. Ezeket a rövid kimaradásokat gyakran horkantás és mély, erőteljes légvétel követi.

Hangos, szakaszos horkolás

A horkolás az alvási apnoé egyik leggyakoribb kísérőjelensége. Gyakran egyenetlen és szakaszos, mivel a légutak időszakosan elzáródhatnak.

Fáradtság és kialvatlanság

Mivel az alvási apnoé miatt az érintettek nem jutnak elég pihentető, mély alváshoz, gyakran szenvednek állandó fáradtságtól és nappali álmosságtól.

Koncentrációs és memóriazavarok

A tartós kialvatlanság következtében csökkenhet a szellemi teljesítmény, nehézségek jelentkezhetnek a koncentrációban és a memória működésében.

Szájszárazság ébredéskor

Az alvási apnoéval élők gyakran tapasztalnak szájszárazságot ébredéskor, ami a szájnyitott légzés és a fokozott légzési erőfeszítés következménye lehet.

Gyomorsav-reflux (reflux betegség)

A légzésszünetek miatt megnő a gyomorsav visszaáramlásának kockázata, ami égő érzést vagy kellemetlen mellkasi diszkomfortot okozhat ébredéskor.

Fejfájás

Az éjszakai oxigénhiány miatt reggeli fejfájás, migrén vagy más fej- és nyaki fájdalmak is jelentkezhetnek.

Magas vérnyomás éjszaka

Az alvási apnoé során fellépő légzési nehézségek, az oxigénszint csökkenése és a folyamatos mikroméretű ébredések miatt a szervezet stresszreakciókat adhat, amelyek hozzájárulhatnak az éjszakai magas vérnyomás kialakulásához.

Ezek a tünetek együttesen jelentősen befolyásolhatják az érintett személyek életminőségét, ezért fontos időben felismerni és kezelni az alvási apnoét.

Kinél fordulhat elő alvási apnoé?

Többségében a felnőtt, 30-60 év közötti férfiaknál fordul elő az éjszakai légzéskimaradás. A változókort követően azonban hölgyeknél is előfordul az alvási apnoé probléma. Az óránként 5-10 alkalomnál többször észlelt legalább 10 másodpercig tartó légzéskimaradás esetén, már betegségről beszélhetünk. 

Kapcsolódó cikkünk

A narkolepszia három jellegzetes tünete

Narkolepszia férfiak és nők körében azonos arányban fordul elő. Kialakulása jellemzően serdülő- és fiatal felnőttkorban kezdődik. Első jele rendszerint a túlzott nappali ...

Egészségi kockázat az alvási apnoé miatt

 Alvási apnoé többszöri éjszakai ébredést jelent, ennek többségére a beteg reggel nem emlékszik viszont az alvási folyamat súlyos zavart szenved. Az éjszakai légzéskimaradás számos egészségügyi kockázat okozója lehet:

• magas vérnyomást okozhat a kialakuló oxigénhiány miatt
• cukorbetegség
• számos keringési kockázatot rejt (sokszorosára emelheti az éjszakai szívinfarktus vagy agyvérzés/ stroke bekövetkezését 

Az alvási apnoé kivizsgálása

Az alvási apnoé kivizsgálás célja megállapítani, hogy valóban fennáll-e éjszakai légzéskimaradás és ténylegesen alvási apnoéról van-e szó. A részletes kikérdezés és a páciens panaszainak feltérképezése alapvető, azonban az eszközös vizsgálat is elengedhetetlen a pontos diagnózis felállításához. Az alvásvizsgálat segítségével objektíven és pontosan mérhetők a légzési és egyéb élettani paraméterek is. Az alvási apnoé kivizsgálásához kétféle alvásvizsgálat típus áll rendelkezésre: poligráfiás (otthoni) és poliszomnográfiás (alváslaborban végzett) vizsgálat.

Poligráfiás (otthoni) alvásvizsgálat

Az otthoni, vagyis poligráfiás alvásvizsgálat előnye (ApneaLink), hogy a otthon, a páciens megszokott környezetében végezhető el. Ehhez az érintett kap egy hordozható készüléket, melyet éjszakára kell felhelyeznie és rögzíti a légzést, a légáramlást, a véroxigénszintet, a pulzus, a mellkas mozgását.

Poliszomnográfia - alváslabor

A poliszomnográfiás, vagyis alváslaborban elvégzett alvásvizsgálat a poligráfiásnál részletesebb kivizsgálási módszer. Amellett, hogy  alégzési paramétereket méri és rögzíti, az alvás szerkezetét, annak különböző fázisait és mélységét is vizsgálja. Továbbá EEG is felhelyezésre kerül a páciensre, mely az agyhullámokat rögzíti, illetve a szemmozgások és izomaktivitás is mérhető. Annak eldöntése, hogy kinek melyik avlsávizsgálat elegendő, illetve megfelelő, szakorvosi kompetencia.

Az alvási apnoé - éjszakai légzéskimaradás kezelése

Az alvási apnoé kezelése attól is függ, hogy mennyire súlyos, illetve, hogy mi pontosan a kiváltó oka. A kezelés meghatározásánál lényeges szempont a légzéskimaradások megszüntetése, az alvás- és az életminőség javítása, továbbá a szövődmények kialakulásának csökkentése.

CPAP terápia 

A CPAP terápia a légsínterápiák egy konkrét típusa. A légsínterápia fogalom, azokat a terápiás, kezelési módozatokat foglalja magában, amik nyitva tartják a felső légutakat, pozitív nyomású levegő segítségével.

Az alvási apnoé legmodernebb kezelési eljárását használjuk, az úgynevezett CPAP készülékkel történő kezelést. A berendezés folyamatos pozitív légúti nyomással akkorára nyitja, hogy a garatizomzat alvás közben ne tudjon elzáródni. Így megszűnik a horkolás, az éjszakai légzéskimaradások, normalizálódik a véroxigénszint, létrejön a pihentető, mélyalvás. A CPAP terápia a leghatékonyabb kezelési módja az alvási apnoénak.

Az alvási apnoé tünetek esetén keresse fel Központunkat. Az éjszakai légzéskimaradás – alvási apnoe jól kezelhető tünet-együttes.  A JóAlvás Központban teljes körűen kivizsgáljuk és kezeljük az alvásproblémák kiváltó okait.

Az alvási apnoé szövődményei

Az alvási apnoé rövid- és hosszútávú szövődményekkel járhat, amelyek komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.

Rövidtávú Szövődmények:

• Fáradtság és Alvászavarok:
  • Az éjszakai légzésszünetek miatt az alvászavarok és a fáradtság jellemző. A betegek gyakran ébrednek fel éjszaka, ami nappal fáradtságban és kialvatlanságban nyilvánul meg.
• Nappali Álmosság:
  • Az alvásminőség romlása miatt a betegek hajlamosak a nappali álmosságra és alvási epizódokra, különösen monoton vagy ülő tevékenységek során.
• Koncentrációs Zavarok:
  • Az állandó ébredések és a zavaros alvás miatt a betegek nehezebben tudnak koncentrálni, és csökken a kognitív teljesítőképességük.
• Szívritmuszavarok:
  • Alvási apnoé esetén nő a szívritmuszavarok kockázata is.

Hosszútávú Szövődmények:

• Magas Vérnyomás (Hipertónia):
  • Az alvási apnoé összefüggésbe hozható a magas vérnyomás kialakulásával, ami növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
• Szívbetegségek:
  • A rendszeres légzésszünetek és az alvási apnoé hosszú távon növelheti a szívbetegségek, például szívinfarktus és szívelégtelenség kialakulásának esélyét.
• Stroke (Agyvérzés):
  • Az alvási apnoé összefüggésbe hozható a stroke kialakulásával, mivel a rendszeres oxigénhiány negatívan befolyásolhatja az agyi keringést.
• II-es Típusú Cukorbetegség Kockázata:
  • Az alvási apnoé növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, valószínűleg azáltal, hogy negatívan befolyásolja a glükóz anyagcseréjét.
• Depresszió és Szorongás:
  • Az alvásminőség romlása és a krónikus fáradtság hozzájárulhat a depresszió és szorongás kialakulásához.

Az alvási apnoé kezelése fontos a szövődmények megelőzése érdekében. Az alvásdiagnosztika és a megfelelő kezelés, például pozitív légúti nyomásterápia (CPAP) alkalmazása, segíthet enyhíteni a tüneteket és minimalizálni az egészségügyi kockázatokat. Érdemes szakemberrel konzultálni, ha valaki az alvási apnoé tüneteit észleli.

Téma szakértője

Alváslabor

bentalvásos vizsgálat

Specialitások:

• aaaaa
  • inszomnia
  • alvásfüggő légzészavarok – alvási apnoé szindróma
  • alvásfüggő mozgászavarok – nyugtalan láb szindróma

Előjegyzés