Nyugtalan láb szindróma: viszkethet, éghet, bizsereghet is

Szerző: dr. Vida Zsuzsanna Módosítás:2025.07.18 10:02

Erős, kellemetlen érzés a lábban, esetleg furcsa viszketés, égő érzés, mint ha valami feszítené a lábait, amikor lefekszik? A nyugtalan láb szindróma nehezen megfogható, de nem ritka jelenség, ami képes teljesen tönkre tenni az éjszakai nyugalmat. A kivizsgálás és kezelés lehetőségeire dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa hívta fel a figyelmet.

Alvászavar vagy neurológiai probléma a nyugtalan láb?

A nyugtalan láb szindróma diagnózisához szükséges lehet alvásvizsgálat.A nyugtalan láb szindróma alapvetően az idegrendszer működésének sajátos állapota, de mivel nagyon komolyan érinti az alvást, alvászavarként szokás kezelni. Amerikai adatok szerint a népesség kb. 8%-a szenved ebben a furcsa állapotban, ami jellemzően felnőttkorban, gyakran 40-45 éves kor körül kezdődik, de akár gyermekek is érintettek lehetnek – főként, ha a családban megfigyelhető a halmozódás.
- A tüneteket sokszor nehéz leírni, de leginkább úgy szokták jellemezni a páciensek, hogy muszáj megmozgatniuk a lábukat, mert máskülönben nagyon kényelmetlen, kellemetlen érzés van jelen egyik, vagy mindkét lábukban – mondja Vida doktornő. – Bizonyos esetekben olyan panaszokról is beszámolnak, mint a furcsa viszketés, a fájdalom, a lüktetés, az égő érzés, a bizsergés, a zsibbadás, a görcsök, a feszülés, az érzékenység, az is előfordulhat, hogy áramütésszerű tünetek jelentkeznek. Ezek a kínzó érzések akkor alakulnak ki, amikor az illető inaktív, vagyis éppen ül, lefekszik, jellemzően éjszaka aludni próbál. Nyilvánvaló, hogy ha valakinek fel kell kelnie éjszaka, hogy a járkálás enyhítse a panaszait, annak a teljes alvásciklusa felborul, a pihenés ellehetetlenül, ami később a nappali teljesítményre, hangulatra, működésre is rányomja a bélyegét. Súlyos, állandóan jelen lévő nyugtalan láb szindróma akár szorongásos zavarhoz, depresszióhoz is vezethet. 

Elsődlegesen és másodlagosan is kialakulhat

A legtöbb esetben nem ismert pontosan a nyugtalan láb szindróma oka, ilyen idiopátiás eredet szerepel a leletekben. Ez a típus nevezhető elsődleges oknak is és legtöbbször megfigyelhető a probléma családi halmozódása.
Előfordul azonban, hogy valamilyen más állapot következményeként alakul ki a szindróma, ilyenkor másodlagos jellegűnek nevezhető. Igen gyakran a vashiányos vérszegénység áll a háttérben, nem ritkán pedig a terhesség utolsó trimeszterében jelentkezik, ám ilyenkor szülés után néhány héttel magától el is múlik. Vannak bizonyos betegségek, amelyeknél mintegy szövődményként alakulhat ki a nyugtalan láb szindróma. Ilyen például perifériás neuropátia, a súlyos veseelégtelenség, a fibromyalgia, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a rheumatoid arthritis. Az is megfigyelhető, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik a zavar. Nem meglepő, hogy az olyan függőségek, mint az alkohol és a dohányzás tovább ronthatják a helyzetet.

A diagnosztizálás alváslaborban történhet

A nyugtalan láb szindróma kezelésében eszközök, életmód és gyógyszer is segíthet.- A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár szükség lehet alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket tudjuk monitorozni – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa. - Ha kiderül, hogy egy alapbetegség okozza a tüneteket, tehát másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például meg kell szüntetni a vashiányt, rendezni kell a cukorbetegséget, és ajánlatos lemondani a cigarettáról, az alkoholról és az élénkítő szerekről is. A rendszeres testmozgás ebben az esetben is hozzájárulhat az alvás kiegyensúlyozottabbá válásához. Amennyiben az életmódbeli változások, a megfelelő alváshigiéné és az alapbetegségek kezelése nem szünteti meg a panaszokat, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.  Elérhetők bizonyos segédeszközök is, például súlytakaró, vibrációs párnák, masszírozó gépek, elektrostimulációs eszközök, amelyek ígéretük szerint segíthetnek a nyugtalan láb szindrómánál, de ezekről mindig érdemes az orvostól tájékozódni, ugyanis csak kevés bizonyíték van a hatásosságukra. Forrás: JóAlvás Központ – Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)

Téma szakértője

Alváslabor

bentalvásos vizsgálat

  • Specialitások:
  • Kapcsolódó oldalak