Van, akinél bizsergéssel, furcsa viszketéssel, égő érzéssel jelentkezik a nyugtalan láb szindróma és van, akinél az állandó mozgáskényszer teszi lehetetlenné az éjszakai pihenést. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa arról beszélt, hogyan lehet kivizsgálni ezt a rettentően kellemetlen tünetet és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Sokan tapasztalják a nyugtalan láb szindróma tüneteit
A
nyugtalan láb szindróma (restless leg syndrome – RLS) sokakat érintő, az alvást jelentősen megnehezítő állapot. A panaszok circadian jelleget mutatnak, azaz jellemzően az esti órákban, pihenéskor, hosszabb nyugalmi helyzetben – például tévénézés közben –, illetve lefekvéskor jelentkeznek, és típusosan éjszaka fokozódnak.
Milyen furcsa tünetek utalhatnak nyugtalan láb szindrómára?
Nehezen körülírható kellemetlen érzések a lábakban: a betegek húzó, bizsergő, viszkető, elektromos ingerhez hasonló vagy akár fájdalmas, mélyen a bőr alatt érzett panaszokról számolhatnak be. Olyan érzés is előfordulhat, mintha „hangyák mászkálnának” a lábon.- Mindkét láb érintettsége: a tünetek többnyire mindkét alsó végtagon jelentkeznek, és sokféle formát ölthetnek. Éppen a nehezen megfogalmazható jelleg miatt sokan nem is fordulnak orvoshoz, mert úgy érzik, problémájukra nincs megoldás.
- Éjszaka erősödő tünetek: az esti és éjszakai órákban fokozódó panaszok megnehezíthetik az elalvást, illetve az alvás folyamatos fenntartását, így a szindróma akár a pihentető alvást is ellehetetlenítheti.
- Éjszakai akaratlan lábmozgások: a nyugtalan láb szindrómához gyakran társulnak alvás közbeni akaratlan lábmozgások, lábrángások vagy rugdosó mozdulatok. Előfordul, hogy a betegek lábukat nekifeszítik az ágy végének vagy a falnak, illetve két lábfejüket „összedörgölik”.
- Mozgásra enyhülő panaszok: a kellemetlen érzések rendszerint csillapodnak, ha a beteg megmozgatja, kinyújtja vagy járkál a lábával. A mozgáskényszer miatt az érintett sokszor éppen akkor nem tud elaludni, amikor pihenésre lenne szüksége.
Mozgáskényszer éjszaka – miért „kell” mozgatni a lábat?
- A mozgáskényszer a nyugtalan láb szindróma egyik legjellemzőbb tünete. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a beteg kényelmetlennek érzi a lábát, hanem egy leküzdhetetlen késztetést érez arra, hogy megmozdítsa a lábát – magyarázza Vida doktornő. - A kellemetlen érzés és a mozgáskényszer általában nyugalomban, például lefekvéskor, ülés vagy hosszabb utazás közben jelentkezik. Az érintett ilyenkor gyakran mozgatja, nyújtja, dörzsöli a lábát, feláll vagy járkál, mert ettől átmenetileg enyhülnek a panaszok. A megkönnyebbülés azonban többnyire csak addig tart, amíg a láb mozgásban van, ezért amikor a beteg ismét lefekszik vagy nyugalomba kerül, a tünetek visszatérhetnek. Emiatt az elalvás különösen nehézzé válhat: a betegnek újra és újra fel kell kelnie, meg kell mozgatnia a lábát, majd, amikor visszafekszik, a kellemetlen érzés ismét jelentkezhet.
A szomnológus kiemeli azt a fontos jellegzetességet, miszerint a mozgás nem pusztán figyelemelterelésként hat: a láb mozgatása valóban csökkenti a kellemetlen érzéseket és a mozgáskésztetést. Ez a tünetegyüttes a nyugtalan láb szindróma felismerésében is fontos szerepet játszik.
A kivizsgálás lehetőségei
- A nyugtalan láb szindróma és az általa okozott alvászavar kezelésének alapja a pontos diagnózis felállítása. Ehhez elsősorban a tünetek részletes kikérdezése, a korábbi és jelenlegi betegségek áttekintése, valamint a fizikális vizsgálat ad fontos támpontokat. Bizonyos esetekben azonban
alváslaboratóriumi vizsgálatra is szükség lehet, amely során az alvás közben jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket is rögzíteni tudjuk – mondja dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa. - Ha a vizsgálat megerősíti a nyugtalan láb szindróma fennállását, ennek megfelelően tudjuk megválasztani a kezelés módját.
A kezelés gyakran összetett
A nyugtalan láb szindróma elsődleges formájánál nem azonosítható egyértelmű, kezelhető alapbetegség, míg a másodlagos RLS valamilyen más állapothoz vagy kiváltó tényezőhöz kapcsolódik. Utóbbi esetben a kezelésnek nyilván ehhez kell alkalmazkodnia. Az elsődleges forma enyhébb eseteiben elsősorban életmódbeli változtatásokat ajánlott bevezetni és fontos lehet az alacsony vasraktárak felismerése és rendezése akkor is, ha nincs vérszegénység. Gyakoribb vagy súlyosabb panaszok esetén gyógyszeres kezelés jöhet szóba, amelyet az orvos a tünetek jellegéhez és az egyéni kockázatokhoz igazít.
Ugyanakkor Vida doktornő hangsúlyozza, hogy mivel a háttérben többféle tényező együttesen is szerepet játszhat, a kezelés is legtöbbször több pilléren nyugszik.
A lábban jelentkező mozgáskényszer kezelhető lehet
Ha valaki úgy érzi, hogy az állandó lábmozgatási kényszert nyugtalan láb szindróma okozza, érdemes szomnológushoz fordulni, mert a tünetek pontos elkülönítése és a háttérben álló okok feltárása szükséges a megfelelő kezeléshez. A szakorvos azt is meg tudja állapítani, hogy valóban a szindróma áll-e a panaszok mögött, illetve szükség esetén alvásvizsgálatot és további kivizsgálást javasolhat.
Tudástár:
https://www.nhs.uk/conditions/restless-legs-syndrome/
https://www.rls.org/diagnosis-treatment
Forrás: JóAlvás Központ – Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)
