A nyugtalan láb szindróma tünetei messze túlmutatnak egy kis kellemetlenségen, hiszen, ha súlyos állapotról van szó, akár teljesen ellehetetlenedik a pihentető alvás. Ezt a kellemetlen, bizsergő, furcsán viszkető, akár égő érzéssel járó panaszt leginkább úgy tudja megszüntetni az érintett, ha feláll, járkál, megmozgatja a lábát – így viszont nyilvánvalóan nem tud aludni. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa az elsődleges és a másodlagos nyugtalan láb szindrómáról beszélt, amely utóbbi okai közt nagy szerepet játszhat a vashiány.
Mik lehetnek a nyugtalan láb szindróma tünetei?
A
nyugtalan láb szindróma az ún. elsődleges alvásbetegségek, ezen belül is az alvásfüggő mozgászavarok közé tartozik. Jelentősen befolyásolja, zavarja az alvást, rontja annak minőségét, megnehezíti az elalvást, és éjszaka ébredéseket okozhat. Jellemzően felnőttek küzdenek vele, de gyerekeknél is előfordulhat, főként, ha ez a benne van a családi kórtörténetben. De honnan lehet tudni, hogy valódi nyugtalan láb szindrómáról van szó, és nem valamilyen egyéb problémáról, például ekcéma vagy bőrszárazság miatt viszkető lábról vagy akár érszűkület miatti kényelmetlen érzésről? A tüneteket nem feltétlenül könnyű leírni, de a legtöbb páciens az alábbiakról számol be:
- Kényelmetlen, kellemetlen érzés a lábban, ami csak akkor enyhül, szűnik meg, ha a páciens megmozgatja a lábát, járkál.
- Az érzés lehet furcsa viszketés, fájdalom, lüktetés, égő érzés, bizsergés, zsibbadás, görcsök, feszülés, érzékenység, az is előfordulhat, hogy áramütésszerű tünetek jelentkeznek.
- Ezek a tünetek akkor jelentkeznek, amikor az illető inaktív, vagyis éppen ül, lefekszik, tipikusan az esti - éjszakai órákban, amikor aludni próbál.
- A panaszok érinthetik csak az egyik, de mindkét lábat is.
Vida doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy akinek fel kell kelnie éjszaka, hogy a járkálás enyhítse a panaszait, annak a teljes alvásciklusa felborul, a pihenés ellehetetlenül, ami később komoly nappali tüneteket is okozhat. Súlyos, állandóan jelen lévő nyugtalan láb szindróma, illetve az emiatt kialakuló alváshiány akár szorongásos zavarhoz, depresszióhoz is vezethet.
Elsődleges vagy másodlagos?
Elsődleges nyugtalan láb szindróma
Amikor nincs semmiféle háttérben meghúzódó oka ennek a tünetegyüttesnek, és nem lehet megnevezni kiváltó tényezőt, úgynevezett idiopátiás eredetet szoktak megjelölni a diagnózisban.
Másodlagos nyugtalan láb szindróma
Ha valamilyen betegség, állapot következményeként alakul ki a szindróma, másodlagos jellegűnek nevezhető. Vannak bizonyos betegségek, amelyeknél mintegy szövődményként alakulhat ki a nyugtalan láb szindróma. Ilyen például
perifériás neuropátia, a súlyos veseelégtelenség, a fibromyalgia, a
Parkinson-kór, a
szklerózis multiplex, a rheumatoid arthritis. Az is megfigyelhető, hogy egyes gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik a zavar. Az olyan függőségek, mint az alkohol és a dohányzás jellemzően súlyosbítják a helyzetet. Ugyancsak nem ritka a jelenség a szülés utolsó időszakában, azonban ez a szülés után elmúlik.
- Ugyanakkor a kivizsgálás során, a kikérdezés és a leletek ismeretében, igen gyakran az derül ki, hogy a vashiány egyik tünete a nyugtalan láb szindróma – hangsúlyozza Vida doktornő.
Miért okozhat a vashiány nyugtalan láb szindrómát? Biztos-e, hogy ez áll a háttérben?
A
vashiány másodlagos nyugtalan láb szindrómához vezethet, ugyanis a vas létfontosságú az agyban a dopamin termeléséhez, amely egy ingerületátvivő anyag, amely szabályozza a mozgást. A vashiány befolyásolja ezt a folyamatot, így akár a nyugtalan láb szindróma kialakulásához is vezethet. Ilyenkor nem kell sokáig gondolkozni a megoldáson, hiszen egy „egyszerű” vaspótlással rendezhető a helyzet. (Ugyanakkor azt mindig érdemes vizsgálni, miért nem jut elegendő vas a szervezetbe, illetve mi akadályozza annak felszívódását.)
- A laborleletek önálló értelmezésének csapdája, hogy az öndiagnózis nem biztos, hogy a valódi képet mutatja. A vasról például kevésbé közismert, hogy a szervezet megfelelő vas-ellátottságának vizsgálatához a transzferrin és ferritin érték is hozzátartozik, a sima vas érték nem elegendő, mert ebből csak minimális véleményt lehet mondani a vasháztartásról. E téren a legfontosabb érték a ferritin, ami árulkodik a vasraktárak telítettségéről. Más szóval, még ha vashiányra gyanakszik is a páciens, akkor is érdemes szakembernek vizsgálni a nyugtalan láb szindróma, az alvászavar okát – hangsúlyozza Vida doktornő.
Ezért fontos a szomnológiai kivizsgálás
- A panaszok kikérdezése, a kísérőbetegségek ismerete, fizikális vizsgálat alapján jó eséllyel felállítható a diagnózis, bár néhány esetben szükség van
alváslaboratóriumi kivizsgálásra is. Ilyenkor az alvás alatt jelentkező, a betegségre jellemző eltéréseket figyeljük meg – ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ – Prima Medica vezető neurológusa, az alváslabor szomnológusa. - Ha kiderül, hogy másodlagos formáról van szó, az alapbetegség kezelése is szükséges. Vagyis például adott esetben meg kell szüntetni a vashiányt. Amennyiben viszont az alapállapot kezelése nem szünteti meg a nyugtalan láb szindróma tüneteit, még az életmódbeli és alváshigiénés változtatásokkal együtt sem, speciális gyógyszeres terápiára van szükség. Ennek felírása, az esetlegesen szóba jöhető segédeszközök átbeszélése és a betegség alakulásának rendszeres kontrollja neurológus, szomnológus feladata.
Tudástár:
https://www.nhs.uk/conditions/restless-legs-syndrome/
https://www.rls.org/diagnosis-treatment
Forrás: JóAlvás Központ – Prima Medica (www.joalvaskozpont.hu)
